A blog tartalma

Témafelhő:
A tasnádi születésű Bíró Lajos, a tőlünk indult nagy felfedező, Az ironizált város, A Székesegyház freskóinak arcváltása, A mozi megjelenése Szatmáron, az Uránia, az Iparos Otthon..., A telefon megjelenése Szatmárnémetiben, Párbajok és lovagias ügyek Szatmáron, A szatmárnémeti Kölcsey Kör, A régi főtér története, A szatmárnémeti Villamosmű története, Jászai Mari Szatmáron, Jakabffy Elemér, az impériumváltás szatmári jogharcosa, Filmforgatás Szatmárnémetiben, Magyar-zsidó ellentétek a XX. század eleji Szatmárnémetiben, A nagykárolyi Károli Gáspár fordította elsőként magyarra a Bibliát – reformáció Szatmárban, Amikor Ceaușescu csalt Szatmárnak 245 évet, A háború valósága Szatmáron, A Szív tisztelete Szatmárnémetiben, Ki volt Lükő Béla, a „páratlan jó szívű orvos”, akinek emlékét a régi kórház őrzi?, Karácsony és szilveszter a századelőn, Szatmárnémetiben,  A szatmári konyha – feledésbe merülő szatmári ételekről,
Szatmár vára(i), Ismerjük meg az egykori Szatmár vármegyét, Az egykori szatmári emberről, Séta a XIX. századi városban, Szatmárnémeti a kis magyar világban, Szatmárnémeti polgármestere, Napóleon és a szatmári huszárok, A szatmári haszidok, akik New York-ban megépítették a Szatmárjukat, A hősök temetőjének történetei, Spanyolnátha, Régi újság, Szatmári gyárak, Szatmári ipar, "A szatmári pápa", Mátyás király, Bakócz Tamás és Dózsa György, Szatmári lóversenyek, Berenczei Kováts család, A szatmári filharmonikusok, A Filharmónia, Püspöki Konviktus, A Kölcsey Ferenc Líceum épülete, Csizmadia-szín, Kazinczy utca, Iparos otthon, Atlaszos ház, Láncos templom, "Macskaköves utca", Doamna Stanca Líceum épülete, A Kölcsey Ferenc Líceum története, A Református Gimnázium története, A Zárda és a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek, December 1, Október 25, Szatmárnémeti bombázása, Második világháború Szatmáron, Szovjet bevonulás, A fotográfia aranykora Szatmárnémetiben, A szatmárnémeti hidak története, A szatmárnémeti vasútállomások, Vasútvonalak, Szentvér állomás, A tűzoltótorony, Meszlényi Gyula püspök, A városi bérpalota, A Fehér ház, Az első filmvetítés Szatmáron, A Pannónia szálló, Dacia hotel, A régi, lebontott Városháza, A Tornyos-ház, Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei, A Hám János utca, Az Ormos ház, A villanyóra, A Viktória szálló, Az 1848-49-es forradalom, Gonzeczky János, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor Szatmáron, Jókai Mór Szatmáron, Ady Endre Szatmáron, Krúdy Gyula Szatmáron, Papp Aurél, Szatmári festőművészek, Mohy Sándor, Tóth Gyula, Litteczky Endre, Góth Móricz, Nagy Oszkár, Ziffer Sándor, Tatz Kálmán és László, Olajos Béla, Erdős Imre Pál, 1989: Forradalom Szatmáron, Közigazgatási palota, Nicolae Porumbescu, Le Corbusier, Gottfried Böhm, Cezar Lăzărescu, Constantin Săvescu, Modern monumentalitás, Újközpont, Közigazgatási palota, Nicolae Ceauşescu utolsó látogatása Szatmárban, Aurora szálló, Berenczei Kovátsok háza, Divatház, "Kerekmoda", Tivoli, Sugárút, Boros-Markovits-féle ház, A szatmárnémeti villamosról, A szatmári Zsuzsi vasút, Keskeny nyomtávú vonat a városban, A hajózható Szamos, Széchenyi István Szatmáron, Strandok a Szamoson, Só szállítása a Szamoson, A Gőzfürdő, Kiss Gedeon, Kossuth-kert, A Kioszk a Kossuth-kertben, A szatmári kereskedők, Fógel Károly boltja, Wallon Henrik boltja, Bölönyi László mészáros, Hertz István boltja, A szatmári örmények, Antal Dániel, A Kálvária templom története, A doboló domb, Zsinagógák Szatmáron, A szatmári zsidóság, Szatmári haszidok, A gettó Szatmárnémetiben, Joel Teitelbaum, Szatmárnémeti rejtélyes téglái, A szatmári svábok története, Egykor volt szobrok, A 15-ös huszáremlékmű, Hungária szobra Szatmárnémetiben, Szent Imre szobra Szatmárnémetiben, Kölcsey Ferenc szobra Szatmárnémetiben, A szatmári svábok deportálása, A Királyi Katolikus Főgimnázium, A Mihai Eminescu Líceum épülete, Katolikus iskolák Szatmárnémetiben a századfordulón, Mit tanítottak 110 éve Szatmárnémetiben? Okosabbak vagyunk ma?, Szatmáriak az első világháborúban, Az első világháború, Szatmári első világháborús hősök, Első világháborús történetek, Szatmárnémeti lobogója, Szatmárnémeti címere, A szatmári színjátszás kezdetei, A régi színház épülete, A Székesegyház, a szatmáriak "nagytemploma", Képzeld el a jövőt... 1902-ben, Milyen volt a századforduló embere?, Hol üdült egykor a szatmári ember?, Üdülőhelyek a századfordulós Szatmárban, II. Rákóczi Ferenc Szatmárban, A szatmári béke, A Rákóczi-szabadságharc, Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi vadászatai Szatmárban, Pestis Szatmáron, Földrengések Szatmáron, Tűzvészek Szatmáron, Árvizek Szatmáron, Az 1970-es árvíz, Éhinségek Szatmárban, Szatmári legendák, Az Ecsedi-láp, A Szamos szabályozása, Középkori emlékek Szatmárban, Az erdődi várkastély, A nagykárolyi Károlyi-kastély, A báró Károlyi család, Az aranyosmeggyesi Lónyai kastély, Középkori templomok Szatmárban, Kastélyok, kúriák Szatmárban, A püspökök hatása Szatmárnémetire, Szatmár nemzetiségi változásai a honfoglalástól napjainkig, Hol állt egykor a szatmári vár?, Kik éltek itt a kökorszakban, a bronzkorban...?, Kelták jártak itt. És hunok is.
 bővül...

Blogbejegyzések
Séta a XIX. századi városban
Száz éve pusztított a spanyolnátha Szatmárban
Céhektől-gyárakig – a szatmári ipar fejlődése
A "szatmári pápa" és Mátyás király, valamint Dózsa György
Azok a szatmári lóversenyek!...
A Csizmadia-szín a színház, a tánc és a háború között
Miért vannak itt a harckocsik?
A fotográfia aranykora Szatmárnémetiben
A szatmárnémeti hidak története
A szatmárnémeti vasútállomások története
Egy püspök építtette a tűzoltótornyot
A városi bérpalota - ahol rácsodálkoztak a mozgóképre
A Pannónia szálló
A Városháza és a Tornyos-ház
Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei
Az egyik legpezsgőbb utca lehetett a Hám János utca
Az 1848-49-es forradalom szatmári vértanúja
Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja 2.
Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja - 1.
Művészek városa, Szatmárnémeti
1989: Forradalom Szatmáron
Szatmár turistalátványossága lehetne? A közigazgatási palota értékei
Pár év alatt felépítették az Újközpontot
Ceauşescu utolsó látogatása Szatmárban
Mi állt az Aurora és a divatház (kerekmoda) helyén?
Amikor megnyitották a Sugárutat
A villamos kettőt csöngetett – a szatmárnémeti villamosról
Volt egyszer egy (nagy) kisvasút
A hajózható Szamos, Széchenyi István törekvései Szatmáron
Amikor még állt a Kioszk a Kossuth-kertben
A szatmári kereskedők elfeledett könyvei
A szatmári örmények
Kálvária, ahol korábban Szatmár híreit is dobolták
Zsinagógák, szatmári zsidóság
Szatmárnémeti rejtélyes téglái
Ulmi skatulyákon evezve jöttek a svábok
Volt-nincs szobrok és az újrázók
Mit tanítottak 110 éve Szatmárnémetiben? Okosabbak vagyunk ma?
Szatmáriak az első világháborúban, elfeledett hősök
Szatmárnémeti lobogója: kék, sárga, zöld
A szatmári színjátszás kezdetei
A Székesegyház, a szatmáriak "nagytemploma"
Képzeld el a jövőt... 1902-ben
A századforduló embere
Hol üdült egykor a szatmári ember? Üdülőhelyek Szatmárban
Rákóczi Szatmárban
Pestis, földrengések, tűzvészek és árvíz Szatmárban
Sárkányok éltek Szatmárban? A Szamos szabályozása, az Ecsedi-láp legendái
Középkori emlékek a jelen Szatmárban
A püspökök hatása a városra
Szatmár nemzetiségi változásai a honfoglalástól napjainkig
Szatmár, Szatmárnémeti, a kezdetek, a vár... Hol állt a vár?
Kelták jártak itt. És hunok is.

Párbajok és lovagias ügyek a nyílt térben, Szatmáron
A századfordulóra (1800-as évek vége, 1900-as évek eleje) igen nagy divat lett Magyarországon, és így Szatmárban is, a szóbeli és egyéb sértéseket lovagias ügyként rendezni a „nyílt térben” vagyis a nyilvánosság bevonásával. A korabeli szatmári sajtó bővelkedik az ilyen esetekben, amelyek legtöbbször megegyezéssel zárultak, de néha eljutottak a párbajig, amely lehetett kardpárbaj, pisztolypárbaj, de voltak egészen különleges megoldások is. Az országban nem egy olyan esetet jegyeztek fel, amikor a vitás felek fogadásban egyeztek meg, s a vesztes köteles volt egy éven belül megölnie magát. Ezt írásban is lerögzítették, hiszen a lovagias ügyeknek meg volt a formájuk.

A szatmári fiatalok rajongtak Jászai Mariért – a színésznő szatmári fellépései
Ha azt hinnénk, a rajongás új keletű dolog, tévednénk. Az ember valószínűleg minden időben kiválasztott magának olyan személyeket, akik példaként állhattak előtte, akik után vágyakozhatott, akikért akár az életét is adhatta. Ezek legtöbbször rangban, kasztban, osztályban, lényben magasabb szinten álló személyek voltak. A komédiások, a színészek megjelenésével azonban lassan megszületett a rajongás új formája, és a sajtó ezt a jelenséget csak fokozta. 

A szatmárnémeti Villamosmű története
Több, mint nyolcvan évig a városkép fontos része volt a villanytelep a hatalmas, füstokádó kéményével, ma már azonban csak egy emléktábla emlékeztet rá. A Városi (közüzemi) Villamosmű 1891. december 31-én indult, amikor is este 7 órakor megtették az első világítási próbát az épülő, új, jelenleg is álló városi színházban (1892. január 14-én avatták fel a város új színházépületét). Ezzel Szatmárnémeti az első vidéki városok között volt, amelyek saját villanyvilágítási berendezéssel rendelkeztek Magyarországon.
A Borovszky Samu szerkesztette vármegye monográfiában Ferencz Ágoston tanácsjegyző (az impériumváltást követően, vagyis a monográfia megjelenése után 10 évvel Augustin Frențiu néven Szatmárnémeti első román nemzetiségű polgármestere) így ír róla

A régi főtér története
Amit mi régi főtérnek, illetve központi parknak ismerünk, azt a történetírók Deák tér-ként említenek. Bár az idők során több neve is volt a térnek és a Deák tér elnevezés 1940 és 1944 között átköltözött a Titulescu térre, amikor is a régi főtér neve Horthy Miklós tér volt, mégis ez, vagyis a Deák tér a leginkább használatos. Több bejegyzésben említettem már a teret, most, felújítása megkezdésekor azonban úgy gondoltam, külön bejegyzést ajánlok Szatmárnémeti legfontosabb közterének.
Kezdjük az elején. Szatmár kialakulása idején, a 800-as évek végén, a honfoglaláskor a tér még mocsaras, pocsolyás terület volt, és semmilyen jelentőséggel nem rendelkezett.

A szatmárnémeti Kölcsey Kör
Meg lehet kockáztatni a kijelentést, miszerint Szatmárnémeti minden idők legfontosabb közművelődési egyesülete volt a Kölcsey Kör (megalakulása éveiben a sajtó „Kölcsey-kör”-ként jegyzi), amelynek az erőfeszítései, eredményei máig hatnak. Megalakulásának dátumáról megoszlanak a vélemények. A Szatmár-Németi című újság 1900. február 27-i számában azt írja, a kör már 1890-től szervezi a márc. 15-i hazafias ünnepélyeket is. „Nem különben a kör rendezi 1890-től évente a márc. 15.-ki hazafias ünnepélyeket is.” A Wikipedia ezzel szemben 1892-t jelöli meg az indulás dátumaként (3). Én most maradok az említett újságnál, amely leírja: irodalmi-, társadalmi- és múzeumi szakosztállyal indult az egyesület.

Magyar-zsidó ellentétek a XX. század eleji Szatmárnémetiben
A többség-kisebbség közötti viták általánosak a világtörténelemben és a helytörténetben is. A más közösségek bejövetele, a beolvadni nem akaró közösségek és a többség közötti egyet nem értés az ezeréves Magyarországon is jelen volt, különösképp, hogy igen sokszínű nemzetiségi együttélést kellett kezelnie a törvényhozásnak. A XX. század elejére a nemzeti emancipáció fellángolt egész Európában, így Magyarországon, és így Szatmárban is új törésvonalak jelentek meg, új feszültségek, amelyek az első világégésig csak erősödtek. Nem feltétlenül természetes módon mentek végbe ezek a folyamatok, ma már mind több történész egyetért abban, hogy a világhatalmak ezeket a feszültségeket használták az első világháború kirobbantásához, céljaik eléréséhez.

Filmforgatás Szatmárnémetiben
Szatmárnémeti soha nem volt nagy filmes város, tudtommal a magyar filmhíradó készítette az első mozgóképeket városunkban, igazi nagy film pedig sokáig nem forgatta fel az itt lakók életét – persze bizonyára készülhetnek csendben is filmek... Nagy változást hozott rendszerváltozást követően a helyi televízió (SAMTEL) indulása, amellyel nagyobb számban születtek riportfilmek, dokumentum jellegű filmek. Az első igazi nagy filmforgatásra azonban 2004. március végéig kellett várni, amikor is Bódi Attila vállalkozó, kultúrmecénás, ma neves író elhozta városunkba a Világszámot. Koltai Róbert akkor már legalább harmadjára járt Szatmárnémetiben, első alkalommal tudtommal a MADISZ, vagyis Kánya László hívta őt meg, önálló estjével, melynek címe Csehovtól az Illetékesig volt. Koltai Róbert akkor nagyobb városnézést is tett, emlékszem, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba is belátogatott.

Jakabffy Elemér, az impériumváltás szatmári jogharcosa
Jakabffy Elemér egykori szatmári képviselő, szatmárnémeti polgár személye több tekintetben fontos lehet számunkra. Közéleti író, a közösségéért élő ember, két világot is megélt és megharcolt politikus – de (még) a szó jó értelmében. Nekem azonban mégis inkább más miatt lett érdekes a személye. Ő azok közé a régi nagyok közé tartozott, akik bár jó körülményekbe születtek, nem kerülték a meghurcoltatást, nem szégyellték és utálták a nehéz sorsot, a szétszórattatásban, pincékben élő családjukat is óvták, őrizték. Jakabffy Elemér nem tudta megvalósítani nagy álmait, nem hagyták, hogy megvalósítsa, a sors elfojtotta törekvéseit. Az országhatárok őt is átlépték, kisebbségi sorba került, és büntették, bántották népe vélt vagy valós bűneiért.

A Szív tisztelete Szatmárnémetiben
A szatmári római katolikusok egyik legfontosabb ünnepe már hosszú évek óta a Jézus Szíve-búcsú. De ismerik ezt az ünnepet vallási hovatartozás nélkül mind a szatmári polgárok, hiszen a nagy kirbály a város részévé vált, és szüleink-nagyszüleink (mi magunk is) így vagy úgy kapcsolatba kerültünk vele – még ha csak egy mézeskalács szívet vásároltak is valamelyik búcsú alkalmával. Jelen bejegyzés a Jézus Szíve-búcsú történetét szeretné kicsit bemutatni.
Rögtön egy magyarázattal is kezdeném, miért nevezik búcsúnak az ilyen ünnepeket
A háború valósága Szatmáron
Az alábbi visszaemlékezést nemrég kaptam, a kézirat eredetije a Szatmári Római Katolikus Püspökség levéltárában van. Scheffler Ferenc, Boldog Scheffler János vértanú püspök testvére, szintén pap, az egyházmegye egykori jószágkormányzója írja le, hogyan élték meg a püspökkel Szatmárhegyen, Szatmárnémeti bombázását. A visszaemlékezés annyira részletes és valósághű, hogy elolvasását csak olyan felnőtteknek ajánlom, akik magukat lélekben erősnek érzik:
„Bombázás, halottak, romok
Nagyon szép szeptemberi nap volt. 1944. szeptember 16., egy szombati nap. Előzetesen nap-nap után az óvóhelyen töltöttük az estéket, 8 órától sokszor éjfélig.

Amikor Ceaușescu csalt Szatmárnak 245 évet
2016. április 4-én, lassan öt éve vették le a Vécsey-ház homlokzatáról azt a táblát, amely a város 1000 éves létezését volt hivatott hirdetni. Csakhogy Szatmárnémeti nem ezer éves. Azt a táblát 1972 októberében helyezték el, Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára és a Romániai Szocialista Köztársaság elnöke október 3-i látogatására. Miből lehet tudni, hogy ezer éves vagy sem egy település? A válasz: a bizonyítékokból. Nézzük meg talán, mióta élnek itt emberek? Az emberi civilizáció nyomai jóval korábbra mutatnak Szatmár környékén – már a paleolitikumban, az őskorban, a régi kőkorszakban vagy pattintott kőkorszakban élt itt ember. Ez a korszak 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. Szatmárnémetiben, 1972-ben a Hunyadi, ma Corvinilor utcában találtak...
------- 
 
A nagykárolyi Károli Gáspár fordította elsőként magyarra a Bibliát – reformáció Szatmárban
A "vallási háborúk" véres fejezetet jelentenek Szatmár történetében. És nem lehet felelőssé tenni érte kizárólagosan egyik- vagy másik vallás képviselőit. Sok minden kellett hozzá hogy megtörténjen: a politikai, kulturális környezet feszültségei (a mohácsi vészt követő Habsburg-hanyatlás, a budai török hatás), a lappangó ellentétek a javak elosztásával kapcsolatosan, a jobbágyok tudatlanságban és szegénységben tartása, a katolikus egyház merevsége és túlkapásai…
A reformáció minden itt élő embert érintett, minden család sorsát alakította. Érdemes és izgalmas visszatekinteni, hogyan érkezett a mohácsi vészt követően Szatmárra az új vallás, hogyan tűntek el szinte „szálig” a katolikusok, majd hogyan jött vissza mégis a katolicizmus, mit jelentett az ellenreformáció (a gályarabsággal is), a református retorzió…

A szatmári konyha – feledésbe merülő szatmári ételekről
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, létezik szatmári konyha, vagyis vannak olyan ételek, ételkülönlegességek, amelyek Szatmárra jellemzőek. No persze Szatmárt sem lehet abszolút pontként azonosítani, hogy mondjuk rábökhetnénk a térképre és felkiálthatnánk: itt van Szatmár és punktum (Szatmár nem csak Szatmárnémeti), hiszen értenünk kell azt az ezer évet is, amely a Magyar Királyság zászlaja alatt, Szatmár vármegyeként fogta egybe azt a területet, amely ma már több részben él (erről írtam a vármegyéről szóló bejegyzésben). Így a szatmári konyha is osztódott kicsit, hiszen van ugye a magyarországi Szatmár, és vagyunk mi, a romániai, partiumi Szatmárban.

Karácsony és szilveszter a századelőn, Szatmárnémetiben
A karácsony, a szilveszter évszázadok óta piros betűkkel szerepel a naptárakban. Ezek a napok kiemelkedően fontosak a számunkra, úgy érezzük, nem telhetnek el nyomtalanul. A karácsony meghittséggel, a szilveszter napja pedig szórakozással átitatott - általában.
Kíváncsi voltam, vajon a múlt század elején hogyan próbálták emlékezetessé tenni a szatmári emberek a fent említett ünnepeket (amikor ugye még nem a televízió vagy az okostelefon "adta az ünnepet"), ezért a Hungaricana.hu segítségével felütöttem az 1900-eleji újságokat. A felfedezett-talált érdekességekből szemlézek alább.

Ki volt Lükő Béla, a „páratlan jó szívű orvos”, akinek emlékét a régi kórház őrzi?
Dr. Lükő Béla nevét ismeri az orvostudomány, a korában igazi géniusznak, újjítónak számított. Számos módszert írt le, műtéti- és műtét utáni problémákat oldott meg – így a váladékelvezetést. Budapesten marasztalták, de ő hazajött Szatmárnémetibe, hogy szülővárosát szolgálja. Az első világháború során a barakk-kórházban szolgált, ahol neki köszönhetően igen kicsi volt az elhalálozás – 1915. január 25-e és április 17-e között 17 724 beteget ápoltak, ebből 1522 fertőzéssel érkezett, 1020-at műtöttek és mindösszesen 196 halt meg. És ez csak egy kis szelete a háborúnak. Lükő Béla a koponyaműtétekben kiemelkedő sikereket ért el, de tüdő, máj és hasnyálmirigy műtéteknél is megelőzte a korát. A szatmári emberek a rajongásig szerették őt, ami jellemének is köszönhető

Az egykori szatmári emberről
A címben szerepeltethettem volna az egyszeri embert is akár, mert hát az 1920-körül született szatmáriak nagyon sok történetet tudtak az „egyszeri emberről”, ez is ilyen szatmári jellegzetesség volt, s én gyermekkoromban azt hittem, az „egyszeri” valami titokzatos, rejtett tulajdonságokat hordozó jelző, nem az „egyik vagy egykor volt” megfelelője. De vágjunk a téma közepébe.
Létezik-e szatmári jellegzetesség? Beszélhetünk-e szatmári emberről ma, amikor jelentős mozgás volt a múltban és van ma, ki- és bevándorlás városi szinten is? A beszédünk őriz még Szatmárra jellemző vonásokat, így talán az „ou”-hang a „jó” szóban, de már a legtöbben nem tudják, milyen volt a vidékre jellemző népviselet, milyen volt az itt élők jellemző temperamentuma, az ízes beszédük, az otthonaikra, épületeikre gyakorolt hatásuk?
------- 
 
Ismerjük meg az egykori Szatmár vármegyét
A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt 1000 és 1949 között. A második világháború után szervezték át a megyékre, amelyek területükben sem egyeznek a korábbi vármegyékkel. Így a Szent István alapítású Szatmár vármegye sem pontosan azt a területet fedte le, amit ma Szatmár megye, hiszen ahogyan a térképen is látható, a mai Máramaros megye nagy részét is magába foglalta, de Mátészalkát, vagy bizonyos, ma Ukrajnához tartozó részeket is. Elrugaszkodva mondhatnánk, a szatmári ember kollektív érzelemvilágában nem véletlenül szerepel ma is „sajátként vagy testvérként” Nagybánya vagy Mátészalka, hiszen egykor egy vármegye részét képezték Szatmárnémetivel.

Szatmár vára(i)
A várak hadászati, védelmi szempontból fontos erődítmények mára turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Történeteket közvetítenek a múltból, de szimbólumai az erőnek, a megmaradásnak is. Biztosan sokak számára jól ismert a nagyváradi, marosvásárhelyi, a segesvári vagy épp az egri vár. Ezek ma is látogathatók, nagyobbrészt megmaradtak, de persze találhatunk régi várakból fennmaradt részleteket Erdődön, Szilágysomlyón és Kolozsváron is. Ilyenkor talán felsóhajtunk: „ó, ha a szatmárnémeti várból maradt volna valami”… És sóhajtunk persze akkor, ha egyáltalán tudunk valamit az egykori szatmárnémeti várról.

A hősök temetőjének történetei
Sok más városhoz hasonlóan Szatmárnémetiben is létezik „hősök temetője” – a Zsadányi (Cloşca) út végében, a vasút előtt, bal felől. A mienk azonban egészen különleges, hiszen Szatmárnémetiben működött az ország egyik vagy ha nem a legelismertebb katonai kórháza, így messze földről is – többnyire a galíciai frontról – hozták ide az első világháború során a katonákat. A Szatmárnémetiben elhunyt katonákat temették a Zsadányi út (Cloșca sugárút) végében található területre, ez lett a hősök temetője. De oda temették az 1944. szeptember 16-i és későbbi bombázások szatmárnémeti halottjait is. A történet azonban sokkal érdekesebb a száraz tényeknél, sőt, több történet is fellelhető a szatmárnémeti hősök temetőjével kapcsolatban.

A szatmári haszidok, akik New York-ban megépítették a Szatmárjukat
Szatmárról indultak, s ezt a nevükben megőrizték New Yorkban és Izraelben is. Jelentős csoport a zsidóságon belül, akik zárt közösségekben élnek, de igen befolyásosak. Ők a szatmári haszidok, akik Teitelbaum Mózestől eredeztetik magukat.
Teitelbaum Mózest mindjárt megismerjük, de előbb lássuk, mi is az a haszidizmus? Ez egy, az 1700-as évek közepén indult zsidó mozgalom, melynek neve magyarra fordítva: „hű”. Jiszráél ben Eliezer Baál Sém Tóv (1698-1760) rabbi alapította meg Miedzyboz-ban (Ukrajna). Az ő tanításai alapján fogalmazták meg a haszidizmus négy alapeszméjét.

Napóleon és a szatmári huszárok
Bonaparte Napóleont az egyik legnagyobb hadvezérként tartották számon. Ő volt az Első Francia Köztársaság konzulja, majd a Francia Birodalom császára. Azon kevés francia császárok közé tartozott, akiknek nevét még életében jól ismerték a szatmáriak. Ma már nem jelent nagyot, ha Szatmáron a jelenlegi francia elnökről, Emmanuel Macron-ról beszélnek, hiszen a televízióból, a rádióból, az interneten sok mindenről lehet értesülni. De 1807-ben másként volt, hiszen akkor még újságok is alig-alig léteztek, kis példányszámban nyomták azokat Pozsonyban, Bécsben... Mégis honnan tudták a szatmáriak, hogy létezik egy Napóleon nevű hadvezér, aki fenyegetést jelent? Nos, harcoltunk ellene, vele, majd megint ellene. Vannak erről történetek, mint alább kiderül.

Szatmárnémeti polgármestere
A helyhatósági választásokhoz közeledve aktuálisnak érzem megidézni a város egykori nagy polgármestereinek alakját. Vajon milyen embernek kellett lenni ahhoz, milyen lelkülettel kellett rendelkezni, hogy polgármesternek válasszanak valakit a századfordulón (az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején)? Kik választották a polgármestert és mit ígért a XX. század elején egy polgármester? Ezekre a kérdésre keresi a választ a jelen bejegyzés.
Azért pedig, hogy a témához közelítsünk, meg kell értenünk pár unalmasabb tényt is: Szatmárnémetit 1798-ig városbírók, úgynevezett tiszti főügyészek vezették (névsoruk alább). 1798-ban kezdték különválasztani a feladatokat és a városbírók mellett megjelentek a polgármesterek, akiknek ugyanakkor még jóval kevesebb jog- és feladatkörük volt, mint később. Szatmárnémeti első, adminisztratív jogkörökkel rendelkező polgármestere 1798-tól Keresztesi András volt.

------- 
 
Szatmárnémeti a kis magyar világban
Idén nyolcvan éve vonult be Vitéz nagybányai Horthy Miklós Szatmárnémetibe, hogy a második bécsi döntés eredményeképp Magyarország újra birtokba vegye Észak-Erdélyt.
Ezt megelőzően, 1940 elején mondhatni, előháborús állapotok alakultak ki Magyarország és Románia között a határvita miatt. A Harmadik Birodalom és Olaszország (Japánnal együtt alkották a tengelyhatalmakat, amelyekhez Magyarország és Románia is tartozott) 1940. augusztus 29-én kezdte meg a tárgyalásokat a román-magyar területi vitáról, és 30-án hirdették ki Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérését: 43 104 km², amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-a, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-a volt magyar nemzetiségű. (6) A román történetírás bécsi diktátum-ként rögzítette az aktust, és egyértelmű, hogy a tengelyhatalmak erőltették Romániára a döntés elfogadását, nem önszántából adta vissza a területeket. 
-------

Séta a XIX. századi városban
Ma számos cikk írója vállalkozik arra, hogy visszakalauzolja az olvasót a múltba. Az ok egyszerű és változatlan: a megismerés és az erőgyűjtés vágya. Minden kor embere jó értelemben vett nosztalgiával tekint a múlt felé és a szépirodalom is tanúja, hogy sokszor értéktelítettnek érezzük a múltat, az értékvesztettnek ítélt jelennel szemben. Ez a megállapításunk persze több esetben hibás. Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja 1969-ben meg is alkotta az érték- és időszembesítés fogalmát, amit Berzsenyi Dániel, de a Szatmárhoz igen csak kötődő Kölcsey Ferenc – Szatmár vármegyei jegyző volt, 1829-től Szatmár vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1823-tól megyei főjegyző, országgyűlési képviselő – költészetében is fel lehet ismerni. Hol van a hon, hol van a bérc és a vár fölötte, és hol a nép… kérdi Kölcsey 1830-ban, a Zrínyi dala című versében.

-------

Száz éve pusztított a spanyolnátha Szatmárban 
Az influenzához és a jelenlegi koronavírushoz hasonló tünetekkel, vagyis lázzal, fejfájással, végtagfájdalommal, légúti panaszokkal 100 éve okozott világjárványt a spanyolnátha. Szatmárt sem kerülte el a járvány és ez a korabeli anyakönyvekből is kiderül, hiszen sok esetben írták be a halál okaként. Pontos számot azonban nem tudunk, hányan haltak meg a spanyolnátha miatt, hiszen a kor orvostudománya kezdetlegesnek számított, az egészségügyi rendszer pedig nem fedett le minden beteget - nem vizsgáltak meg mindenkit és a halál okát sem mindig állapították meg helyesen.
A korabeli lapok ugyanakkor rendre beszámoltak róla. A Hungaricana.hu adatbázisát átböngészve összegyűjtöttem pár érdekességet a szatmári eseményekről, jelenségekről.
-------
Céhektől-gyárakig – a szatmári ipar fejlődése
Miközben a nyugati világ egyre inkább irodákba, számítógépek elé helyezi a dolgozókat, sőt, algoritmusokkal, robotokkal helyettesíti, a ma szatmári embere még tudja, mit jelent gyárban, gyárakban dolgozni. Szatmárnak nem is olyan rég jóval gazdagabb ipara volt, mint ma. Ebből az írásból többek között kiderül, milyen gyárak működtek Szatmárnémetiben. De mielőtt szemrevételeznénk, hogyan is épült fel a szatmári ipar, milyen gyárak működtek itt, érdemes visszamennünk legalább száz-százötven évet az időben, és megvizsgálnunk az ipariság kezdeteit.
-------
A "szatmári pápa" és Mátyás király, valamint Dózsa György
Majdnem lett egy szatmári pápánk 1513-ban. Majdnem adott a világnak egy magyar pápát Szatmár. Az egyetlen, a pápaságra komoly esélyekkel rendelkező magyar egyházi méltóság az erdődi születésű Bakócz Tamás volt, aki előbb Mátyás király titkára lett, majd Dózsa György-el akart keresztes háborúba indulni a törökök ellen. Kalandos élettörténetét érdemes megismernünk.
De kezdjük az elején. Bakócz Tamás a Szatmár megyei Erdődön született 1442-ben. Apja egyszerű jobbágy volt, a Drágffy család jobbágya - a Drágffy-éké volt az erdődi vár, amit 1392-ben szereztek meg. Bakócz Ferencnek öt fia volt, és Tamás a második, amelyik pap lett...
-------
Azok a szatmári lóversenyek!... 
Szatmárnémetiben a századfordulón (1896-tól biztosan) kezdtek lóversenyeket rendezni - évente többnyire egyet, ősszel -, a Lókert nevű területen, a mezőn. Ez a Gőzfűrész állomáshoz közel helyezkedett el, valahol a mai Dräxlmaier gyár és az 52-es Geniu Tisa zászlóalj kaszárnyájának területén. Az egykori lókert utca, a mai Vulturului. Az első világháborúig a lóversenyek egyre nagyobb ívvel és látogatottsággal folytak, országos presztízsre téve szert, majd a nagy háborúval a sikersorozat megtört, a második világégéssel pedig véget ért. Egy érdekes világ volt a lóversenyeké, nem csak parádés futamokat, de egyéb látványosságokat – például repülőgép-bemutatót (Székely Mihály hadipilóta repülése 1912. szeptember 29-én)
-------
A szatmári filharmonikusok és a Filharmónia
A szatmári filharmonikusok már több mint száz évvel ezelőtt sikereket értek el Szatmárban és távolabb is. A szatmáriak szerették a komolyzenét, s már a filharmonikusok megalakulása előtt is, zenei esteken, koncerteken gyűltek egybe. Neves zenészeket hívtak meg, ahogy például tudjuk, hogy Szatmárnémetiben, pontosabban az Iparos Otthonban lépett fel Bartók Béla (1922-ben) és George Enescu (1923-ban) is.

De most térjünk vissza a szatmári filharmonikusokhoz, akik gyakran felléptek egyénileg a társulattal vagy közösen a nagykárolyi zenekedvelőkkel, a városi színház zenekarával - ahogy tették például 1910. november 6-án.
 -------
Konviktus a történelem viharában
Bentlakásnak épült, volt laktanya, katonai kórház, ma iskola. Szatmárnémeti egyik legszebb épülete volt amikor elkészült és a város egyik legszebb épülete, mióta felújították. Több részből áll – amit a Szirmay (Mihai Eminescu) és Eötvös (Alexandru Ioan Cuza) utcák sarkán találunk, annak 1912. december 10-én helyezték el az alapkövét és 1913-ra készült el. Ekkor vette birtokba rövid időre a 150 fiatal lakó, tanulók. Miért csak rövid időre? Mi történt ekkor? Mindjárt elmesélem.
Előbb azonban lássuk a konviktust egy nagy egész részeként.
Ezt az épületet, a Boromisza Tibor püspök által épített konviktust egy épületegyüttes funkcionális részeként kell látni.
 -------
A Csizmadia-szín a színház, a tánc és a háború között
Ahol ma biliárdszalon, pizzéria, étterem és kávézó működik, ott 120-170 évvel ezelőtt műhelyek, előadótermek voltak, a polgárosodó szatmári pezsgő élet hétköz- és ünnepnapjainak színterei. A Csizmadia-színt a szatmárnémeti csizmadia céh építette székházául 1830-ban, gyűléseket tartottak benne, de táncóráknak, batyubáloknak is helyet adott.
 -------

A Kazinczy utca épületei és történetük
A Kazinczy (Ștefan cel Mare) utca az egyik legismertebb a városban. Impozáns épületei, századfordulós, illetve korábbi időkből származó polgárházai visszahozzák kicsit a régi idők levegőjét. Ha a Deák térről (régi főtérről) indulunk, jobb felől rögtön a kereskedelmi és ipari bank épületét találjuk (jelenlegi szocialista pártszékház), amely a Weisz ház helyére épült 1894-ben vármegyei bank célzattal, bal felől pedig a jelenlegi Astoria szálló épületét, amely az örmény származású Antal család háza helyére épült.
 ------- 
Miért vannak itt a harckocsik?
Időről-időre feltűnnek Szatmárnémeti egén a hadsereg helikopterei, vadászgépei (F 16, MIG 21 Lancer), az utcákon pedig harckocsik vonulnak. Mikor és miért történik ez? A román nemzeti ünnepek alkalmával Szatmár mintha kihangsúlyozódna. Ahhoz, hogy az okokat megértsük, meg kell vizsgálnunk közelebbről a román nemzeti ünnepeket. A magyar lakosság sokszor nem tudja, mit, mikor és miért ünnepel a többség, ezért is lehet hasznos ez az áttekintés.
-------

Amikor bombák martalékává vált a város
Hetvenöt éve, 1944 szeptember 16-án este érte szovjet bombatámadás Szatmárnémetit. A második világháború (1939-1945) legsúlyosabb csapása volt ez a városra, amelyben az épületek nagy része megrongálódott vagy megsemmisült, nagyon sokan életüket vesztették.
Magyarország, amelyhez akkor Szatmárnémeti is tartozott az 1941. június 26-án történt kassai bombázás miatt lépett be a háborúba, június 27-én, a németek oldalán. 1944-re már jelentősen átalakultak az erőviszonyok és kitűnt a háború végkimenetele.
------- 

 A fotográfia aranykora Szatmárnémetiben
A fotográfiát igazán komolyan az 1800-as évek közepén, végén, az 1900-as évek elején vették Szatmárnémetiben (is). Érdekes, de nem sokkal az után, hogy a fotográfia megjelent a világban, megjelent Szatmárnémetiben is.
Az 1800-as évek elején a társadalom a valóság megörökítésének újfajta útjait kereste. A feltörekvő polgárság lelkesedett minden technikai újdonság iránt, a gyorsulni kezdő városi élet pedig nem véletlenül üdvözölte a rövid idő alatt elsajátítható tudományt, módszert, eszközt, a pillanat optikai-vegyészeti eljárással történő megragadására: a fényképészetet.
-------

A szatmárnémeti hidak története
Ha aszályos időben átsétálunk a dák vezérről, Decebal-ról elnevezett hídon, a Szamos alacsony vízállása megengedi, hogy megfigyeljük a régebb állt hidak tartóoszlopainak, pilléreinek maradványait. Micsoda hidak lehettek, micsoda faoszlopokat használhattak, hogy az idő, a több, mint 100 év vízmosása, sodrása, a kövek csiszolása sem tüntette el őket! Talán érdemes megismernünk jobban a múlt hídjait és azok történetét.

Szatmárnémetinek már a vár létezésének idejében voltak hídjai. A régi, 1600-as évekből származó rajzokon látható több (három) híd jelzése is, amelyek a Szatmár városát körülvevő Szamoson való átjárást segítették. 
-------

A szatmárnémeti vasútállomások története
Az 1800-as évek végére Szatmárnémeti fejlődése szinteket emelkedett a vasútvonalak kiépítésével a kereskedelem felgyorsulásával. A vasútvonalak megléte pedig igényelt egy állomásépületet is, megépült a neoreneszánsz, eklektikus szép állomásépületünk - erről szól igazából ez a bejegyzés.
Elsőként a Szatmárnémeti és Nagykároly közötti vasútvonal épült ki, 1871. szeptember 25-én adták át.
-------

Egy püspök építtette a tűzoltótornyot
Szatmárnémeti szimbólumépülete, amit a turisták sokszor tévesen minaretnek néznek a Deák-térhez közel, a Pannónia szállóhoz tartozó filharmónia melletti kis parkban található. A tűzoltótoronyra ma minden szatmári büszke, de kevesen ismerik történetét, a megépítésének körülményeit, "sorsát", funkciójának változását az időben. Az idelátogatóknak megmutatják, sőt, mivel tavasztól őszig nyitva áll, sokan meg is másszák a 175 lépcsőfokot, felmennek, hogy a csaknem 34 méteres magasból tekintsenek a városra.
-------

A városi bérpalota - ahol rácsodálkoztak a mozgóképre 
Bál- és színházterem működött benne, de itt történt a városban az első filmvetítés (mozgóképes némafilm) is, 1910-ben. Ma már inkább "fehér ház"-ként ismerjük és az idők során bérházzá alakult, régen azonban nyüzsgő élet volt a falai között.
De az előde is fontos szereppel bírt a városban. Az 1771-1972-ben épült "Zöldfa vendéglő" volt az első emeletes ház a városban. A Szatmárra érkező vásárosokat vonzotta be egy meleg ételre, egy italra, egy-egy éjszakára szóló itt alvásra.
-------
A Pannónia szálló
Köztudott, hogy Szatmárnémeti főterén (az egykori Piactéren, Deák-téren), a helyén állt az első városháza, a Tornyos ház (amely a XVIII. század hetvenes éveiben épült), ahol egy ideig még Kölcsey Ferenc is vármegyei jegyző volt. Aztán, amikor már kicsi lett a feladatokhoz, s az állaga is leromlott, lebontották, és építettek új helyszínen egy új városházát. A megüresedett helyen pedig 1902-ben megépült a Pannónia Szálló. Létrejöttében nagy szerepe volt Herman Mihálynak, aki városi ügyészként (később a város polgármestere is lett) küzdött a megépítéséért. Papp Géza polgármesterrel közösen javasolták egy szálloda építését – erre szüksége volt a városnak.
-------

A Városháza és a Tornyos-ház
A városháza 1889-ben épült klasszicista stílusban a Püspöki palota mellé, Szikszay Lajos vállalkozó munkájaként a városi közigazgatás új székhelyéül, miután a Tornyos-házat lebontották. Négyszögletes alapú volt és belső udvarral rendelkezett, vonalvezetésével a Korona-szálló épületével volt rokonítható.
"Az 1890-ben megindult alkotások is lábra állottak: Felépült az új városháza, azaz a városházának a Színház-közre néző főrésze, a szép és díszes lépcsőházzal, nagy és kis tanácsteremmel. 1891. január 5-én nyitotta meg Domahidy Ferencz főispán ünnepies közgyűlésen az új városháza nagy tanácstermét.
-------

Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei 
"Porzik, porzik a szatmári utca, mikor végigmegyek rajta" - ismerjük a nótát, amelynek ugyanakkor igen sok változata létezik, a helységnév megcserélésével. Nos, a szatmári utcák maguk is megértek jó pár névcserét az idők során. A 90-es években a taxisofőrök egy utcának három nevével is tisztában kellett, hogy legyenek, és ez bizony sokszor nem volt egyszerű. Néha eltartott egy ideig, amíg megértette magát az utas a sofőrrel, hova is lesz a fuvar. Ha például a Mátyás Király utcára mentünk, ami ma Liviu Rebreanu nevét viseli, azt is kellett mondjuk, hogy Strada Pietroasa, hiszen sok éven keresztül az volt a neve és a taxisofőrök még úgy ismerték.
-------

Az egyik legpezsgőbb utca lehetett 
A színház, a Tivoli és a Viktória Szálló is a Hám János utcában volt. A város polgársága szívesen fordult meg ott, akár katarzisra, akár szórakozásra vágyott. Biztosan megszámlálhatatlan pezsgő pukkant, születésnapokat, sikereket ünnepeltek, fiatalok találkoztak az utca egyik vagy másik épületénél, épületében. Hiszen az ember az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején is ugyanarra vágyott, mint ma.
Nézzük meg hát közelebbről a Hám János utcát, és annak épületeit. (Itt jegyzem meg, hogy a régi Hám János utca nem felel meg a maival. A régi Hám János utca a mai Horea utcával felel meg.)
-------

Az 1848-49-es forradalom szatmári vértanúja
Gonzeczky János története az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődik. Ez volt a magyar nép Habsburg-ház elnyomása elleni függetlenségi forradalma. A Habsburgok csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudták a forradalmat leverni.
A világosi fegyverletétel után, ahogy kivégezték ártatlanul Batthyány Lajos miniszterelnököt és a tizenhárom aradi vértanút (12 tábornokot és egy ezredest kötél által, a legszégyenítőbb módon), hiába kért Hám János püspök Gonzeczky János papjának kegyelmet, őt is megölték. 
 -------

Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja 2.
Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc mind rendelkeznek szatmárnémeti kötődéssel. És miután a "Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja" első részében Kölcseyre, Petőfire, Jókaira, Adyra és Krúdyra figyeltünk, most áttekintjük az időben hozzánk közelebb álló írók-költők szatmári vonatkozásait.
Miért fontos ez? Nos, például mert hajlamosak vagyunk legyinteni, mondván Szatmárnémeti, Szatmár nem fontos, nem adott nagy személyiséget a világnak és a kultúrának. Holott "Szatmárnak, azaz Szatmárnémeti városának és vidékének számottevő szerepe volt a magyar irodalom fejlődésében és a művészeti életben. Költői, írói – a szakírók is – az irodalmi és művelődési élet minden jelentős mozgalmában részt vesznek" - írja a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (Kriterion).
 ------- 
 

Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja - 1.
Nem is hinnénk, milyen nagy nevek kötődtek városunkhoz, kik fordultak meg Szatmárnémetiben, Szatmárban, képviseltek minket az idők során. Persze hajlamosak vagyunk legyinteni, amikor városunkról esik szó: nem történik itt semmi, nem történt itt semmi. Pedig ez nem így van. Elég megvizsgálni a magyar irodalom nagyjainak vonatkozásában. Azt tudjuk, hogy Arany János költő járt Szatmárnémetiben. 1836-ban, Hubay Gusztáv vándor színtársulatának tagjaként látogatta meg városunkat.
 ------- 

Művészek városa, Szatmárnémeti 
Nem azért adtam ezt a címet, hogy még egy jelzővel gazdagítsam a várost. Szatmárnémeti megérdemli ezt a kitüntető megnevezést, ha rátekintünk, a különösen a századforduló környékén, de utána is kik éltek és alkottak itt. Jelentős, nagy hatású Európát és más kontinenseket is megjárt képzőművészek vitték messze a város hírét, majd haza-hazatértek alkotni, valamit itt hagyni a jövő szatmári embereinek. Ha a városban ma végigsétálunk, s megállítunk valakit azzal a kéréssel, nevezzen meg egy szatmárnémeti művészt, mondjuk festőt, akkor jó esetben Papp Aurél neve előkerül.
-------
1989: Forradalom Szatmáron 
Decemberben alap téma az 1989-es forradalom, idén pedig különösen, hiszen 30 év telt el a romániai kommunizmus bukása, Ceauşescu hatalomból való eltávolítása óta. Erről könyveket írtak, azokat el lehet olvasni, minket azonban ugye az is érdekel, mi történt Szatmáron a forradalmi időkben? Utánanéztem, s megpróbálom röviden összefoglalni a lényeget.
Előtte azonban személyes élményekkel kezdem. 1991 előtt Szatmárnémetinek a Szamos jobb oldala felőli részén éltünk egy szatmárnémeti lakónegyedben. Az egyik ablakból rá lehetett nézni egy forgalmasabb utcára, azon volt egy buszmegálló. Szerettem a buszokat nézni, ahogy elhaladnak. 

-------
Szatmár turistalátványossága lehetne? A közigazgatási palota értékei
Kilométerekről látszik, összetéveszthetetlen bármilyen más régióbeli épülettel, az idők során Szatmárnémeti egyik szimbólumává lett. A közigazgatási palotáról nemrég írtam, a "Pár év alatt felépítették az újközpontot" című bejegyzésben. Abból többen úgy érezték ki, a Ceausescu-diktálta, egyhangú kommunista építészet termékeként tekinthetünk a közigazgatási palotára és környékére. És azt változatlanul fenntartom, hogy a Deák térbe beépített kerek Divatházra és az Aurora hotel betonépületére ott semmi szükség nem volt, rontanak az összképen. De most megvizsgáljuk az 1970-es '80-as évek újközponti építkezéseit más szemüveggel is, mégpedig a művészeti értékeket keressük majd.
------- 

Pár év alatt felépítették az Újközpontot
A kommunista idők a legtöbb erdélyi városra (is) rányomták bélyegüket. Nicolae Ceaușescu, építészeivel igyekezett egy "stílusnak" megfelelően átalakítani a városközpontokat, beépíteni a régi stílusú - klasszicista, szecessziós, neobarokk, eklektikus - épületekkel büszkélkedő főterekbe vagy teljesen új "centru"-kat (központokat) létrehozva. Így épült be (a szó átvitt értelmében azonban sohasem sikerült beépülniük) az Aurora szálloda és a Divatház (Moda) a Deák térre (korábbi Piactérre). De kiépült egy új főtér (Centru civic), közigazgatási épület-együttessel, Művelődési Házzal, a Someșul nagyáruházzal és tömbházakkal körülvéve.
------- 

Ceauşescu utolsó látogatása Szatmárban 
Még gyerekként akadt kezembe egy könyv, amely Nicolae Ceauşescu (a Román Kommunista Párt vezetője és Románia diktátora 1965-1989 között) szatmárnémeti látogatását mutatta be. 1993-mat írtunk akkor, én második osztályos tanuló voltam, az iskola pedig összegyűjtötte a kommunista emlékeket, könyveket egy kupacba, egy terembe, valószínűleg megsemmisítésre. Szünetben belógtunk oda és forgattuk a könyveket. Egy aranyszélű könyvecskét találtam sok képpel. Megismertem a diktátor alakját és a szatmári helyeket. Egyik osztálytársam elvette tőlem és... nem tudom mi lett aztán a könyvvel. Idén tavasszal azonban egy hasonló könyvet találtam az ócska piacon.
-------
Mi állt az Aurora és a divatház (kerekmoda) helyén?
Ha Szatmárnémeti régi főterén (a Deák téren, Piactéren) sétálunk, gyorsan észrevesszük az oda nem illő épületeket. A figyelemre méltó, századfordulós épületek gyűrűjét megbontja két-három stílusában elütő. Melyek ezek - gondolom már mindenki kitalálta: az Aurora szálloda, valamint a divatház, a mellette levő kocka-ingatlannal. Hogy kerültek oda? Bizony, a kommunista idők termékei, az elnyomó vezetés ugyanis minden fontosabb városban igyekezett nyomot hagyni. Megvolt a csapásirány, a kiválasztott stílus, a monumentalitás, amihez igazodni kellett. Másrészt ugye módosítani kellett a városképet a régi emlékek, nyomok eltüntetésének céljából is, lehetőleg a hangsúlyok áthelyezésével.
De ejtsünk szót arról, mi állt a stílusrontó épületek helyén és hogyan néztek ezek ki.
-------

Amikor megnyitották a Sugárutat
Ma az egyik legforgalmasabb út, és kézenfekvő, hogy létezik. A régi főtérről (Deák és előtte Piactér) viszonylag egyszerűen eljutunk rajta a Kossuth-kertig, állomásig, a Solidarității vagy 14 Mai negyedekig, a Németi bizonyos részeire... Nem sokan tudják, hogy ez az út nem is olyan régi – illetve ennek egy része – a megyei múzeum és a főtér közötti mikor jött létre. Ha régi képeket nézegetünk, látjuk Szatmárnémeti régi főterét, amelyből még nem nyílik a Sugárút. Más képeken látjuk az Attila utcát, amely a Múzeumtól (az Árpád utcától) az állomásig vezetett, a másik irányba pedig, a Múzeumtól a Törvényszék felé a Rákóczi (ma Ștefan cel Mare) utcával folytatódott.
-------

A villamos kettőt csöngetett – a szatmárnémeti villamosról
Szatmárnémetiben 1900 és 1906 között működött a villamos. 1900-ban gőz vontatással indult (rövid ideig működött így), majd november 8-án avatták fel, miután a keskeny nyomtávú vasutat átalakították a villamos számára. Ez a szatmárnémeti városi közszállítás kezdete. A kisvasút ugye már pár évvel korábban elindult, de ez nem kizárólagosan a várost szolgálta, elment Erdődig. Gondoljuk csak el, milyen pezsgő világ lehetett a századforduló után, és milyen nagy potenciál rejlett a városban, Szatmárnémetiben, ha még villamoshálózatát is kiépítették. Ma sem minden városnak vannak villamosai, régen pedig ez még inkább érvényes volt.
-------

Volt egyszer egy (nagy) kisvasút
A Szatmárnémeti-Erdőd kisvasúti, keskeny nyomvonalú vonat (Zsuzsi) valamikor a századforduló környékén kezdte meg működését, átvezetett Szatmárnémetin, és (vasutallomasok.hu szerint) állomással rendelkezett a következő helyeken (az állomások nevei): a nagyállomáson, a Kossuth-kertben, a Gőzfürdőnél, az Attila utcán, a törvényszéknél, a színháznál, a Deák-téren, a Petőfi-köznél, az Eötvös utcán, az iskolánál, a Szatmár-hídfőnél, a Vásártérnél, a Méntelepnél, a Külső majornál, a Gőzfűrész-állomáson, Szatmárpálfalván, Amacon, Szatmárkörtvélyesen, Nagymadarászon, Csonkáson, az Előcseri bevágásnál, Előcsernél (Gura viilor), Csillaghegyen, Szatmárlippán (Lipa), Erdődváron (Cetatea Ardud), Erdődfőtéren, az utolsó megállója neve pedig Erdőd GV volt.
-------

A hajózható Szamos, Széchenyi István törekvései Szatmáron
A Szamos elválaszthatatlanul hozzátartozik a mindenkori Szatmárnémeti képéhez. És használták is a vizét, nem csak öntözésre, hanem szállításra is. Már a középkorban rajta úsztatták le a sót az Erdélyi-medence északi részéből, (majd később Désről is, Szatmárnémetin keresztül)  nyugat felé. Ez viszonylag egyszerű szállítási módszer volt. Már a VIII., IX. századokban úgynevezett bödöncsónakokat használtak az úsztatáshoz a Szamoson is.
------- 

Amikor még állt a Kioszk a Kossuth-kertben
A változások kora volt a XIX. század Szatmár városa számára. Valóban akkor lett a kis mezővárosból a kor szempontjából modern város. Ekkor alakították ki a Kossuth-kertet is, pontosabban az 1800-as évek végén, egy Heim nevezetű budapesti műkertész tervei alapján - előtte téglavető volt ott. Ritka fafajtákat hoztak, de a parknak saját öntözőrendszere volt és Meszlényi Gyula püspöktől díszes vaskaput kapott - ez idővel eltűnt.
Itt épült a Gőzfürdő, az 1847-ben alapított lövőház helyén. A szatmáriak - főleg férfiak - szívesen jártak el oda, és azt mesélik, a gőzmedence kör alakú volt, lépcsőkkel lejtett, izgalmas volt.
-------

A szatmári kereskedők elfeledett könyvei
Nemrég értékes és érdekes kincsekre leltem egy dobozban. A századforduló (1890-1910-körül) szatmárnémeti boltjainak bevásárlási könyveit találtam meg (levéltárosi segítséggel, amit ezúton is köszönök), amelyekből kiderül, mit árultak a századfordulón a szatmári kereskedők - vagy másképp: mit vásárolhatott, miből főzött a szatmári ember? Bevásárlási könyveket minden komolyabb szatmárnémeti kereskedő kiadott minden úri háztartásnak. A háziasszonyok - vagy kiküldött szolgálóik - ugyanis hitelben vásároltak. A boltban minden tételt bevezettek az adott háztartás könyvecskéjébe, hónap végén pedig vonalat húztak.


-------

 A szatmári örmények 
Amikor elhangzik, nemzetiségekben színes régió ez, általában arra gondolunk, Szatmárban élnek románok, magyarok, romák, svábok, ukránok, szlovákok (Lajovölgyihuta környékén ugye), az pedig kevésbé jut eszünkbe, hogy örmények is élhetnek itt. Pedig biztosan fellelhető még az örmény vér, ha már elmagyarosodott vagy elrománosodott is... Hiszen örmények éltek Szatmárban, éltek Szatmárnémetiben, ennek jól látható nyomai vannak. Az örményekről az átlagember, ha nem más tudhat Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja című könyvéből, amely az 1915-ös, törökök által végbevitt örmény népirtás eseményeit dolgozza fel - regényes formában, persze.
-------

Kálvária, ahol korábban Szatmár híreit is dobolták
Szatmárnémeti egyik legfontosabb épülete a Kálvária templom, amely már a hídról, töltésről, az újközpont teréről ki-kitekint a tömbházak közül. Régebb persze nem vették körül magas épületek, így már messziről könnyen látszottak tornyai. És különösen azért, mert egy dombra épült, a doboló dombra. Amikor Szatmár várát építették – az elsőt még Szent István idejében –, az építkezések során (épület és várárok) kiemelt földet egybe hordták, s így egy domb alakult ki. Ennek nagy része a Királyi Katolikus Gimnázium (mai Mihai Eminescu Főgimnázium) területén volt, de átnyúlt az egykori püspöki rezidencia kertjébe is. Hám János püspöksége idején lett lakható a jelenlegi Püspöki palota, de megválasztásakor a püspök még a régi püspöki rezidencián – egy egyszerű házban – lakott, a Szirmai utcában (jelenlegi Mihai Eminescu utca).
------- 

 

Zsinagógák, szatmári zsidóság

A Szatmárba érkezett első zsidók, sör és szesz forgalmazásával foglalkoztak, ezért pedig haszonbért fizettek a városnak. Anyanyelük a jiddis volt, ami a héber és a német nyelv ötvözetéből született. Egy idő után felemelték az adókat, kirekesztették őket, ezért elmentek s majd csak az 1800-as évek közepén jöttek vissza. 1842-ben alakult a zsidó hitközség, 1856-ban zsinagógájuk volt a várdomb utcán – ez kisebb volt a mainál. A mai, 850 férőhelyes nagy zsinagógát 1890 körül emelték. (4)  Ezt követően a közösség prosperált, a két világháború között számuk a lakosság majd' harmadát tette ki.
1850-ben 128 zsidó lakosa volt Szatmárnémetinek, 1880-ban 2396, 1910-ben 7194, míg 1941-ben Szatmárnémeti 50 048 lakosából 12 960 volt zsidó, vagyis 24,9 %.
------- 

Szatmárnémeti rejtélyes téglái 
A város központjában, illetve ahhoz közeli utcákon sétálva több helyütt találunk olyan pirostéglás vagy dísztéglás épületeket, amelyeken neveket, évszámokat, rövid feliratokat, esetleg üzeneteket olvashatunk. Ezek még így nem is lennének különösebben érdekesek, de az említett karcolt vagy grafitceruzás írások jelentős része 1900-as, 1910-es, 1930-as évszámokat hordoz. Felmerül a kérdés: vajon miért és milyen körülmények között kerülhettek oda ezek a nevek? Mi a történetük?
2004-ben a Kolozsvári Rádiónak tudósítottam, és az egyik nyári napon, uborkaszezonban (teszem hozzá) az egyik szatmárnémeti újság bedobta a szenzációt: a szatmári zsidók a gettósítás vagy deportálás során a Láncos templom melletti épület dísztégláira írták fel nevüket, üzeneteiket az utókornak, most pedig az egyik biztosítótársaság, amely bérli az épületet, le akarja ezeket csiszolni, festeni.
-------

Ulmi skatulyákon evezve jöttek a svábok 
Evezve, illetve felhasználva a Duna folyását... De kezdjük a végén. A legtöbb szatmári ember tudja, hogy városunkban, illetve megyénkben a magyar és román nemzetiségűek mellett nagy számban éltek svábok is. Mára számuk erősen csökkent, a legutóbbi, 2012-es népszámlálás eredményei alapján Szatmár megye 344 360 lakosából mindössze 5005-en vallották magukat német nemzetiségűnek (4). De voltak a múltban sokkal többen. A II. Világháborúban kezdődött meg kivándorlásuk, 1944-ben öt teljes falu lakossága ment Németországba a szovjetek bevonulásától, az igazságtalan megtorlástól való félelmükben – ami hamarosan be is következett az 1945-1949-es deportálásokkal.
------- 

Volt-nincs szobrok és az újrázók
Az idők folyamán átalakult Szatmárnémeti – szerencsére nem teljesen, de más formát és funkciót kapott a Piactér (Deák tér, régi főtér), eltűntek egyes épületek, kicserélődtek szobrok. Most a szobrokra figyeljünk egy kicsit és megvizsgáljuk, Szatmárnémetiben melyek voltak azok a szobrok, amelyek idővel eltűntek, hol álltak ezek, mi volt az üzenetük... De előbb egy-két gondolat a szobrok miértjéről: A történelemben a szobrok funkciója változott. Amikor az ember az őskorban megalkotta az első szobornak nevezhető formát...
-------

Mit tanítottak 110 éve Szatmárnémetiben? Okosabbak vagyunk ma? 
Figyelmembe ajánlották a Szatmári Királyi Katolikus Főgimnázium 1893-1894. évi, valamint 1898-1899-évi, illetve az 1942-1943-évi értesítőjét. Roppant érdekesnek találtam ezeket. Nagyszerű képet ad ugyanis például arról, mit és hogyan tanítottak a századfordulón. Vajon ma rendelkezünk olyan tudással, mint akkor egy nyolcadikos? Vizsgáljuk meg közelebbről.
De előtte... A Királyi Katolikus Főgimnázium a szatmári jezsuita kollégium utóda. Azt Pázmány Péter alapította 1636. őszén.
------- 
Szatmáriak az első világháborúban, elfeledett hősök
Az első világháborúban két szatmári ezred is részt vett, a Szatmári Császári és Királyi 5. Gyalogezred, illetve a Magyar Királyi Szatmári 12. Honvéd Gyalogezred.
"Végre én is kiszabadultam a kórházból. Január 28-ig kaptam szabadságot. Erőt kell gyűjtenem s azután Egerbe kell bevonulnom. Hogy azután mi lesz, a jó Isten tudja. Gyenge vagyok rendkívül. Holnap megyek tovább..." - írja a honvéd tiszti kórházból egy első világháborús katona az épp Máramarosszigeten szolgálatot teljesítő lelkiatyjának, a Szatmári Egyházmegyés Ilosvai Lajosnak. Az üdvözlőlap előoldalára még azt is odaírja: "A javulás útján. 1916. december." Hogy mi lett vele? Vajon visszatért valaha a háborúból?

-------

Szatmárnémeti lobogója: kék, sárga, zöld 
Nemrég a figyelmembe ajánlottak egy könyvet, melynek címe „Magyar Városok”. A „Városi és vármegyei szociográfiák” sorozat 14. köteteként látott napvilágot 1941-ben, tehát a II. Bécsi Döntés után, Szatmárnémeti Magyarországhoz való visszatérését követően egy évvel. A vármegyei szociográfiák kiadóhivatala adta ki. Ebben igen sok érdekességet lehet találni a magyar városokról és így Szatmárnémetiről is. Jómagam például tisztában voltam a város címerével: kék alapon, zöld dombon álló arany vár, melynek bástyáján két almafa, felé fordul kivont karddal két vitéz, a vár kapujában oroszlán. Szatmárnémeti lobogójáról viszont semmit sem tudtam.
-------

A szatmári színjátszás kezdetei
Szatmár szerette a komédiásokat, vándorszínészeket, már 1790-ből ismert, hogy „Komédia Játékot" tartott Móricz János három tagú társulata.
A Harag György Társulat honlapja is közli, a Kulcsár Edit jegyezte történeti leírásban is fellelhető Jeney János vallomása az elsőnek tudott magyar nyelvű színielőadásról:
„Nagy örömöt okozott a város népének sok bajai között Móricz János direktor komédia-játszó társasága, mely három tagból állott, a primadonnája a direktor úr hütöstársa Lengyel Mária vala. Ez volt Szatmár városában az első színtársulat, s július 8., 10. és 13.dik napján tartotta előadásait."
-------

A Székesegyház, a szatmáriak "nagytemploma"
Nem sokkal azután, hogy Szent István átvezette a magyarságot a keresztény hitre, megjelentek vidékünkön is az első keresztény templomok, így már a szatmári váron belül is állt templom - ezt Szűz Mária tiszteletére szentelték. Az 1213-mas nagyváradi regesztrum tesz említést a szatmári főesperességről. Persze ahogy a vár eltűnt, így az a templom is. És sok templom épült és tűnt el csaknem ezer év leforgása alatt.

-------

A hajózható Szamos, Széchenyi István törekvései Szatmáron
A Szamos elválaszthatatlanul hozzátartozik a mindenkori Szatmárnémeti képéhez. És használták is a vizét, nem csak öntözésre, hanem szállításra is. Már a középkorban rajta úsztatták le a sót az Erdélyi-medence északi részéből, (majd később Désről is, Szatmárnémetin keresztül)  nyugat felé. Ez viszonylag egyszerű szállítási módszer volt. Már a VIII., IX. századokban úgynevezett bödöncsónakokat használtak az úsztatáshoz a Szamoson is. Ez tulajdonképpen egy fatörzs, melynek belsejét kivájták - olcsó és kézenfekvő megoldás, amit az emberiség Kr. e. 7500-körül is alkalmazott, ismert.

-------

Képzeld el a jövőt... 1902-ben
Ki nem gondolkodott volna el azon, vajon milyen lesz a jövő? A filmek elénk tárják többnyire az apokaliptikus jövőképeket, a disztópiákat. Voltak azonban idők, amikor az emberek nagyobb reménnyel tekintettek előre. Ilyen volt a századforduló időszaka Szatmárban. Míg Párizs a nagy szimbolisták Baudelaire, Verlaine és Rimbauld melankóliájában fürdött, nálunk megjelentek Ady Endre első versei, Erdély sziporkázott. No és jutott ebből a "sziporkából" Szatmárnak is, amely még fejlődése virágát élte, épp 1900-ban indult a villamos, pár éve (1892-ben) avatták fel a színház új épületét, szépült a város.
-------

A századforduló embere 
Ha régi képeket nézünk, ha monográfiákat olvasunk, megismerhetjük a város történetét, az épületeit, és már ezekből már következtethetünk az egykor élt emberekre. De ez általában nem elég ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan élt, mit gondolt a századfordulós szatmári ember? Mit szeretett, miért lelkesedett, milyen gondjai voltak?
Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, fel kell lapoznunk az újságokat, az adott idő újságait. Mi volt a századfordulós újságokban?
------- 

Hol üdült egykor a szatmári ember? Üdülőhelyek Szatmárban
Sok olyan üdülőhely vesz minket körül Szatmár megyében, amelyeket régen ismertek, látogattak, mára azonban többé-kevésbé a feledés homályába merültek. Ismert, hogy már a rómaiak is szerették a fürdőhelyeket és nekünk sem kell messze mennünk, ha jó gyógyfürdőt szeretnénk.
Bikszádon gyógyfürdője már a 17. században országos hírű volt. Nem csak a szatmáriak látogatták, messzi földekről képesek voltak ideutazni vizéért, melynek minősége a krancheni, gleichenbergi és niederseltersi forrásokkal vetekedett. A 19. században palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.
-------

Rákóczi Szatmárban
Szatmárnémeti arról is nevezetes, hogy itt, a Vécsey Miklós által építtetett palota helyén állt épületben (a Deák téren, ott, ahol ma a művészeti múzeum működik) írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeokmányt. Ekkor már II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, erdélyi fejedelem és birodalmi herceg elhagyta az országot (Lengyelországba, majd Angliába, később Franciaországba, végül pedig az Oszmán Birodalomba, Rodostóra menekült) és Károlyi Sándor nagykárolyi báróra ruházta hadainak főparancsnokságát. Így Károlyi - aki építtette amúgy a nagykárolyi kastélyt is - végezte el a békekötés aktusát, Rákóczi ellenkezése mellett.

-------

Pestis, földrengések, tűzvészek és árvíz Szatmárban 
Bizony, Szatmárt sem kerülte el a pestis: csak az utóbbi évszázadokat tekintve 1710-ben, 1742-ben (más feljegyzések szerint 1719-ben, 1739-ben is) Szatmáron is pusztított a szörnyű járvány. A krónikák feljegyezték, Beliczai János is említést tesz kutatásai alapján feljegyzéseiben, Szatmárban nem volt elég orvos, az egyszerű ember pedig vöröshagymával és gyógyfüvekkel próbált ellenálni a kórnak. Nagy volt a mortalitás. "1710-ben borzasztó pestisjárvány pusztított Szatmáron és környékén. A beteg arca, feje megdagadt. Orvos alig volt. Vöröshagymával és füvekkel kezelték magukat. Sokan haltak meg. 169 ház üresen maradt a városban." - írja Beliczai János...
------- 

Sárkányok éltek Szatmárban? A Szamos szabályozása, az Ecsedi-láp legendái
Nem gondolnánk, de az 1500-as években Szatmár még a Szamos bal partján feküdt. Nem gondolnánk, hogy a jelenlegi városközpont egy részén a Szamos folyt, nem is olyan rég...
Az 1740-1741 telén történt árvíz után döntöttek úgy Szatmárban, hogy módosítják a Szamos folyását. Átvágásokat végeznek, árvédelmi töltéseket építenek, 1895-1896-ban az Ecsedi-láp lecsapolását végző társaság pedig megépítette az 1970-es árvízig működött töltést. Tudott tény az is, hogy a Szamos egyik ága még az 1800-as évek közepe tájáig Szatmárnémeti főteréhez, a Piactérhez közel folyt, "mocsaras pocsolyává" változtatva azt időnként.
-------

Középkori emlékek a jelen Szatmárban
Képzeljen el egy olyan szombatot, amikor autóba ül és a családjával felkeresi Szatmárban a középkor épített emlékeit, megcsodálja a lőrésablakokat, megérinti a faragott köveket, elcsendesedik egy  nyugodt, szűrt fényekben derengő teremben. Időutazik csaknem ezer évet. Ha Szatmárban járunk, több helyen is találhatunk középkori épített emlékeket. Kezdjük is egy várral a sort, mégpedig a Szatmárnémetihez igen közel található erdődi várkastéllyal. Alacsony dombtetőn kerek bástyatorony – már messziről látható. Erdődön már igen régen állt vár, amit 1392-ben a Drágffy család szerzett meg. Drágffy Bertalan Hunyadi Mátyás király kedvelt híve és pohárnokmestere volt.
 ------- 

A püspökök hatása a városra
Én azt hittem, hogy ez egy kis mezőváros... pedig nem
A címben szereplő idézet egy már azóta elhunyt, ismert és elismert magyarországi színművésztől származik. Valahol a Széchenyi utca és az egykori városháza helye környékén készítettem interjút vele, 2002-ben. Azt mondta, semmit nem tudott a városról, mielőtt útnak nem indult, de valahogy mégis azt gondolta, ez egy "lényegtelen" mezőváros. Csak az érkezés után döbbent rá, itt színház, filharmónia van, gazdag kulturális és hitélet, az emberek érdeklődőek és tevékenyek... Abban a színművésznek igaza volt, hogy valamikor Szatmárnémeti egy kis mezőváros volt... De ez az 1700-az évek közepe táján változni látszott, s majd igazán az 1800-as évek elején-közepén megváltozott.

-------

Szatmár nemzetiségi változásai a honfoglalástól napjainkig
Kik élnek Szatmárban? A jelen népszámlálásainak köszönhetően jól ismert (lejjebb részletezem). De kik laktak itt régen? És milyen számban? Ez már keményebb dió és kutatást igényel. A népszámlálások ugyanis csak az 1800-as években váltak rendszeressé (vagy inkább 1869-től).
Ami a régebbi időkről tudott, hogy a honfoglalás előtt (895 környékén telepedtek le a honfoglaló törzsek, míg a kettős honfoglalás elmélete szerint a magyarság ősei már 670 körül érkeztek, majd a 9. században jöttek a törzsek) igen gyéren lakott terület volt ez. A honfoglalás után indult meg a népességszaporodás és igen vegyes nemzetösszetétel lakta Szatmár vidékét.
------- 

Szatmár, Szatmárnémeti, a kezdetek, a vár... Hol állt a vár?
Sokan nem tudják, mennyi történetet, emléket rejt ez a vidék, mennyire érdekes a múltja, s mennyi lehetőség lenne a jelenben, ezért hajlamosak legyintően beszélni Szatmárról és Szatmárnémetiről. Szatmár a megye neve, Szatmárnémeti a megyeközponté, de létezett egy Szatmár vármegye is, a Magyar Királyság közepe táján, vagyis épp itt. Északról Bereg, Ugocsa és Máramaros, keletről Szolnok-Doboka, délről Szolnok-Doboka, Szilágy és Bihar, nyugatról pedig Szabolcs vármegye határolta.
Honnan a "Szatmár" név? Egyesek szerint az ősi magyar Zothmar személynévből, mások szerint a német Salzmarkt - sópiac - megnevezésből, hiszen a középkorban a Szamoson úsztatták le a sót és szállították nyugat felé... 1150-ben Zothmar néven említik először.
-------

Kelták jártak itt. És hunok is.
Amikor felteszik a kérdést, kik éltek itt régen, a kérdezők általában pár száz évvel tekintenek vissza az időben, gondolatban. Kevesebben visszatekintenek a honfoglalás idejéig, az azt megelőző időkig, és még kevesebben vannak, akik a bronzkor embere után kutatnak...
Ahhoz, hogy a kérdésre – kik éltek itt nagyon régen? – valamilyen választ kapjak, ellátogattam a Szatmár Megyei Múzeumba, ahol régészeti leletek kiállításával egybekötve magyarázzák a múltat. Így azt állítják, itt már a paleolitikumban, az őskorban, a régi kőkorszakban vagy pattintott kőkorszakban élt ember. Ez a korszak 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget, vagyis az emberiség történetének 99,5 %-a a paleolitikumra esik.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei

Kép
"Porzik, porzik a szatmári utca, mikor végigmegyek rajta" - ismerjük a nótát, amelynek ugyanakkor igen sok változata létezik, a helységnév megcserélésével. Nos, a szatmári utcák maguk is megértek jó pár névcserét az idők során. A 90-es években a taxisofőrök egy utcának három nevével is tisztában kellett, hogy legyenek, és ez bizony sokszor nem volt egyszerű. Néha eltartott egy ideig, amíg megértette magát az utas a sofőrrel, hova is lesz a fuvar. Ha például a Mátyás Király utcára mentünk, ami ma Liviu Rebreanu nevét viseli, azt is kellett mondjuk, hogy Strada Pietroasa, hiszen sok éven keresztül az volt a neve és a taxisofőrök még úgy ismerték. Érdekes lehet tehát áttekinteni, mi volt a XX. század eleji (1907-beli), régi magyar neve és az átmeneti, kommunizmus alatti neve egy utcának. Ezt gyűjtöttem egybe, hátha sokan hasznosnak találják. Egy-két megjegyzést azért előrebocsátanék. Így az első, hogy a századfordulón Szatmárnémeti jóval kisebb volt, mint ma. Többnyir
Olvassa tovább »

A szatmári haszidok, akik New York-ban megépítették a Szatmárjukat

Kép
Szatmárról indultak, s ezt a nevükben megőrizték New Yorkban és Izraelben is. Jelentős csoport a zsidóságon belül, akik zárt közösségekben élnek, de igen befolyásosak. Ők a szatmári haszidok, akik Teitelbaum Mózestől eredeztetik magukat. Teitelbaum Mózest mindjárt megismerjük, de előbb lássuk, mi is az a haszidizmus? Ez egy, az 1700-as évek közepén indult zsidó mozgalom, melynek neve magyarra fordítva: „hű”. Jiszráél ben Eliezer Baál Sém Tóv (1698-1760) rabbi alapította meg Miedzyboz-ban (Ukrajna). Az ő tanításai alapján fogalmazták meg a haszidizmus négy alapeszméjét, így: 1. Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. A vallásos életmód, a sok rituális előírás és a számos jó cselekedet lényege ugyanis az Istenszeretet, a felebaráti segítségnyújtás és az értelmes életvitel, vagyis az emberszeretet. 2. Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az U
Olvassa tovább »

A szatmárnémeti hidak története

Kép
Ha aszályos időben átsétálunk a dák vezérről, Decebal-ról elnevezett hídon, a Szamos alacsony vízállása megengedi, hogy megfigyeljük a régebb állt hidak tartóoszlopainak, pilléreinek maradványait. Micsoda hidak lehettek, micsoda faoszlopokat használhattak, hogy az idő, a több, mint 100 év vízmosása, sodrása, a kövek csiszolása sem tüntette el őket! Talán érdemes megismernünk jobban a múlt hídjait és azok történetét. Szatmárnémetinek már a vár létezésének idejében voltak hídjai. A régi, 1600-as évekből származó rajzokon látható több (három) híd jelzése is, amelyek a Szatmár városát körülvevő Szamoson való átjárást segítették. A Szamos ugyanis akkor még kevéssé volt szabályozott, több mellékága is volt, ezen vízimalmok őröltek. A hidak nem a mai értelemben vett vas- vagy betonhidak voltak, fából készültek és gyakran elvitte őket az áradás vagy a jégzajlás. Jeney György táblabíró "Egy szatmári czivis emlékiratai 1790-1820" című könyvében leírja, miután Szatmárnémeti püspöki
Olvassa tovább »

Zsinagógák, szatmári zsidóság

Kép
“A szatmári zsidóság a Holokausztig a Kárpát-medence egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége volt. Szatmáron hiteles forrásban a zsidók először 1712-ben szerepelnek, mint Morvaországból és Galiciából betelepülők. Egyes történészek szerint már éltek itt zsidók a XIV században is. Károlyi Sándor gróf 1724-ben több családot telepít Nagykárolyba és Erdődre. A szatmári vidékekre sok zsidó a szomszédos vármegyékből (Máramaros, Ugocsa és Szabolcs), illetve Galíciából települtek le. Így 1786-ban, Nagykárolyban már 1796 zsidó élt, a vármegyében pedig 2573. Számuk folyamatosan gyarapodott: 1825-ben 7305, 1870-ben 16841, 1910-ben 29468. Az egyik legnépesebb zsidó lakosságú erdélyi város volt Szatmárnémeti.” (1) A Szatmár Megyei Múzeum idén májusban még megtekinthető kiállításán az egyik panón szereplő információk szerint 1712-ben Gróf Károlyi Sándor több zsidó családot telepített le Nagykárolyban és Erdődön. Szatmárnémetibe való betelepülésüket csak 1842-től engedélyezték. Elsők között te
Olvassa tovább »

Volt egyszer egy (nagy) kisvasút

Kép
Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kisvasútra. No nem a Kossuth-kerti gyerekvasútra (bár arra is lehetne), hanem a várost átszelő, a külvároson át a mezőkre, erdőkbe kivezető keskeny nyomvonalú vonatra. A Szatmárnémeti-Erdőd keskeny nyomtávú vasút (Zsuzsi) részletesebb megismerése előtt tudnunk kell a vonal kiépítéseinek okairól. 1892-ben a nagykárolyi városvezetés Gilvácstól Nagysomkútig keskenyvágányú vasútvonal építésébe kezdett. Ez azzal a veszéllyel járt, hogy a megye keleti részét Nagykároly gazdasági értelemben magához kapcsolja. Ekkor gondolta úgy Szatmárnémeti vezetése, hogy nem maradhat le, előkészíti az Erdődre vezető vasút kiépítését. Egy részvénytársaság alakult amely 1900-ra meg is valósította a Gőzfűrész állomást Erdőddel összekötő vonalat. Ez a a SZEHÉV nevet viselte, vagyis Szatmár-Erdőd Helyi Érdekű Vasút volt a hivatalos neve, 1900. április 14-én adták át a forgalomnak. Ennek azért is örült a város lakossága, mert sokan rendelkeztek Szatmárhegyen vagy Erdődön
Olvassa tovább »

Pár év alatt megépítették az Újközpontot

Kép
A kommunista idők a legtöbb erdélyi városra (is) rányomták bélyegüket. Nicolae Ceaușescu, építészeivel igyekezett egy stílusnak megfelelően átalakítani a városközpontokat, beépíteni a régi stílusú - klasszicista, szecessziós, neobarokk, eklektikus - épületekkel büszkélkedő főterekbe vagy teljesen új "centru"-kat (központokat) létrehozva. Így épült be (a szó átvitt értelmében azonban sohasem sikerült beépülniük) az Aurora szálloda és a Divatház (Moda) a Deák térre (korábbi Piactérre). Erről itt írtam részletesebben... Az Újközpont ábrázolása a diktátorral De kiépült egy új főtér (Centru civic), közigazgatási épület-együttessel, Művelődési Házzal, a Someșul nagyáruházzal és tömbházakkal körülvéve. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején "húzták fel" a városnak egy elhanyagolt, nagyrészt a cigány kisebbség által lakott részén, a Szamos partjához közel. Gyehennának hívták ezt a területet, ami ugyanakkor a Deák térhez igen közel volt, egy utcányir
Olvassa tovább »

A szatmári konyha – feledésbe merülő szatmári ételekről

Kép
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, létezik szatmári konyha, vagyis vannak olyan ételek, ételkülönlegességek, amelyek Szatmárra jellemzőek. No persze Szatmárt sem lehet abszolút pontként azonosítani, hogy mondjuk rábökhetnénk a térképre és felkiálthatnánk: itt van Szatmár és punktum (Szatmár nem csak Szatmárnémeti), hiszen értenünk kell azt az ezer évet is, amely a Magyar Királyság zászlaja alatt, Szatmár vármegyeként fogta egybe azt a területet, amely ma már több részben él (erről írtam a vármegyéről szóló bejegyzésben). Így a szatmári konyha is osztódott kicsit, hiszen van ugye a magyarországi Szatmár, és vagyunk mi, a romániai, partiumi Szatmárban. Mielőtt a receptekbe és a konyhai fortélyokba belemerülnénk, annyit még előrebocsátanék, hogy már egyetemi éveim alatt feltűnt, hogy mi kicsit másként főzünk, mint mások. Már székely ismerőseim rácsodálkoztak, hogy krumplis laskát készítek és azt aludttejjel eszem (szándékosan a szatmári megnevezéseket fogom használn
Olvassa tovább »

Szatmárnémeti rejtélyes téglái

Kép
A város központjában, illetve ahhoz közeli utcákon sétálva több helyütt találunk olyan dísztéglás épületeket, amelyeken neveket, évszámokat, rövid feliratokat, esetleg üzeneteket olvashatunk. Ezek még így nem is lennének különösebben érdekesek, de az említett karcolt vagy grafitceruzás írások jelentős része 1900-as, 1910-es, 1930-as évszámokat hordoz. Felmerül a kérdés: vajon miért és milyen körülmények között kerülhettek oda ezek a nevek? Mi a történetük?   Tégla a Tompa utcából   2004-ben a Kolozsvári Rádiónak tudósítottam, és az egyik nyári napon, uborkaszezonban (teszem hozzá) az egyik szatmárnémeti újság bedobta a szenzációt: a szatmári zsidók a gettósítás vagy deportálás során a Láncos templom melletti épület dísztégláira írták fel nevüket, üzeneteiket az utókornak, most pedig az egyik biztosítótársaság, amely bérli az épületet, le akarja ezeket csiszolni, festeni. A rádió megkért, én is foglalkozzak a témával. Ám amint nekifogtam volna bármiféle kutatásnak, jött az
Olvassa tovább »

Céhektől-gyárakig – a szatmári ipar fejlődése

Kép
Miközben a nyugati világ egyre inkább irodákba, számítógépek elé helyezi a dolgozókat, sőt, algoritmusokkal, robotokkal helyettesíti, a ma szatmári embere még tudja, mit jelent gyárban, gyárakban dolgozni. Szatmárnak nem is olyan rég jóval gazdagabb ipara volt, mint ma. Ebből az írásból többek között kiderül, milyen gyárak működtek Szatmárnémetiben. De mielőtt szemrevételeznénk, hogyan is épült fel a szatmári ipar, milyen gyárak működtek itt, érdemes visszamennünk legalább száz-százötven évet az időben, és megvizsgálnunk az ipariság kezdeteit. Az ipar a kézművességből nőtt ki és kézművesek, mesterek már mondhatni a kőkorszaktól, inkább pedig a bronzkortól jelen voltak – bár akkor még nem különültek el a társadalomban. Gondolhatunk itt a kőből pattintott vágó eszközök készítőire, a fazekasokra, a fémművesekre. De lépjünk inkább egy nagyot az időben, és tekintsünk a honfoglalás korára, amikor már a kovácsok, lószerszám-készítők, díszművesek nagy tiszteletnek örvendtek. Idő teltéve
Olvassa tovább »

A szatmárnémeti régi főtér története

Kép
Amit mi régi főtérnek, illetve központi parknak ismerünk, azt a történetírók Deák tér-ként említenek. Bár az idők során több neve is volt a térnek és a Deák tér elnevezés 1940 és 1944 között átköltözött a Titulescu térre, amikor is a régi főtér neve Horthy Miklós tér volt, mégis ez, vagyis a Deák tér a leginkább használatos. Több bejegyzésben említettem már a teret, most, felújítása megkezdésekor azonban úgy gondoltam, külön bejegyzést ajánlok Szatmárnémeti legfontosabb közterének. Kezdjük az elején. Szatmár kialakulása idején, a 800-as évek végén, a honfoglaláskor a tér még mocsaras, pocsolyás terület volt, és semmilyen jelentőséggel nem rendelkezett. Az 1500-as évek közepe táján, amikor az új, ötbástyás várat megépítették , a várfal szomszédságába esett, már használatban volt, épületei, egyszerű parasztházai is voltak. De sem templom, sem komolyabb épület nem állt rajta. A vár a Rákóczi-féle szabadságharc utáni időkig létezett, az 1720-as években azonban elkezdték széthordani az an
Olvassa tovább »