Amikor megnyitották a Sugárutat
Ma az
egyik legforgalmasabb út, és kézenfekvő, hogy létezik. A régi
főtérről (Deák és előtte Piactér) viszonylag egyszerűen
eljutunk rajta a Kossuth-kertig, állomásig, a Solidarității
vagy 14 Mai negyedekig, a Németi bizonyos
részeire... Nem sokan tudják, hogy ez az út nem is olyan régi –
illetve ennek egy része – a megyei múzeum és a főtér közötti,
mikor jött létre.
Ha
régi képeket nézegetünk, látjuk Szatmárnémeti régi főterét,
amelyből még nem nyílik a Sugárút. Más képeken látjuk az
Attila utcát, amely a Múzeumtól (az Árpád utcától) az
állomásig vezetett, a másik irányba pedig, a Múzeumtól a
Törvényszék felé a Rákóczi (ma Ștefan
cel Mare) utcával
folytatódott. Ezeket tehát meg lehet
figyelni a régi térképeken is, például alább.
Az Attila utca
De
mikor nyílt meg a Sugárút? Amikor nekikezdtem ennek az írásnak és míg ennek az első változata elkészült, nem találkoztam a kérdést feldolgozó munkákkal (azóta már igen, erre mindjárt rátérek), ezért kis
kutatásba kezdtem és találtam is erre vonatkozó dokumentumokat.
A
Sugárút helyén, az 1800-as
évek elejétől
a római katolikus Püspöki Palota kertje állt, és a Széchenyi (1
Decembrie 1918) utcától a Rákóczi (Ștefan
cel Mare) utcáig terjedt. 1804-ben
alapították a Szatmári Egyházmegyét és akkor vásárolták meg
azt a telkeket. Mi állhatott előtte rajta – ha állt egyáltalán?
A kor viszonyait ismerve pár egyszerű ház vagy bódé vagy tehát
semmi...
A
Püspöki palota kertjének feldarabolásáról szóló első
dokumentum (amit találtam) 1935. március 9-i keltezésű és
felveti a „Calea Traian” meghosszabbítását, egy új utca
megnyitását és az ezzel kapcsolatos telekparcellázást. Egy
másik, 1935. április 4-én keltezett dokumentum azt emeli ki, hogy
az utcanyitás ötlete már 30 éve
felmerült, de 1935-ig csak halogatták. Ekkor azonban megkezdték a
tárgyalásokat és az ügymenetet, amely eltartott pár évig. A
harmadik dokumentum 1938. július 19-i keltezésű, és azt
igazolja, hogy már megtörtént a parcellázás: a Püspöki Palota
udvarát 19 telekre szaggatták, valamint megkezdték az építkezéseket.
Ettől kezdve egy-két év, és megnyílt a Sugárút. Ha ma
végigsétálunk és felnézünk a homlokzatokra, találunk 1942-t
igazoló korlátdíszt, így legalább egy épület 1942-ben készült
el.
Itt jegyzem meg, hogy más források már 1935-re teszik a Püspöki Palota kertje felének a város által történő átvételét és 1937-re teszik a Sugár út "félig-meddig" történt megnyitását, de a Szamos napilap 1941. szeptember 13-án is még arról ír, hogy a Boros-Markovits-féle ház lebontásával megnyílik a Sugárút...
Itt jegyzem meg, hogy más források már 1935-re teszik a Püspöki Palota kertje felének a város által történő átvételét és 1937-re teszik a Sugár út "félig-meddig" történt megnyitását, de a Szamos napilap 1941. szeptember 13-án is még arról ír, hogy a Boros-Markovits-féle ház lebontásával megnyílik a Sugárút...
Amikor megnyílt, a Sugárút Dr. Valer Pop nevét kapta. Ő volt az igazságügyi miniszter, aki beavatkozott, megsürgette a telkek kisajátítását. Hiszen a Sugárút többek között Boros Adolf és Markovits Elek, Rácz Károly, Kölcsey család, Kovács család, Horváth család, Kolb Lajos, Spitz Klára, dr. Benedek Józsefné ingatlanának helyére épült... Bár Benedek Józsefné, született Reiter Ella tulajdonában két épület állt, a Tivoli, s mögötte egy másik, és tudjuk, hogy a Tivoli a 70-es évekig még állt. (Erről itt lehet bővebben olvasni.) Visszatérve a Sugárút neveire, az 1940-1944 közötti "kis magyar világban" Gróf Csáky István állt az utcanévtáblán, majd Str. Rogyion Jakovlevics Malinovskij szovjet tábornok (Magyarország megszállójának) nevét vette fel az utca, de volt egészében Calea Traian, 1980-ban Eliberării-nek keresztelték, ..., ma Str. I. C. Bratianu a múzeumig, s onnan Calea Traian.
Ahogy feljebb említettem, a bejegyzés megírása óta felhívták a figyelmem egy újságcikkre, amelyet Csirák Csaba jegyzett a Szatmári Friss Újságban (sajnos a megjelenés évét még nem tudom, csak a szöveget kaptam meg). Ez egy nagyszerű munka és ebből kiderül - most időben visszaugrok kicsit -, hogy a város tervezésének és rendezésének ötletét Erdélyi István városi főmérnök már 1888-ban felvetette. El is készített egy erre vonatkozó tanulmányt, ami szorgalmazta, hogy a város utcáit tervezzék meg, ne építkezzenek felelőtlenül. Az ő elképzelésében az utcák rendszerszerűen alakultak volna egymásba, s nem labirintusszerűen, nehezítve a közlekedést. Erdélyi munkája alapul szolgált 1914-ben Köröskényi Jenő városi főmérnöknek egy újabb városfejlesztési tervhez, amelyben már írásban is megjelenik a Sugárút kialakításának gondolata, az Attila utca folytatásaként, a Deák tér felé. "Hogy az utca változatos városképet adjon, mindkét oldalán árkádszerűen lenne kiépítendő" - jegyzi meg munkájában, melyben ugyanakkor a Deák-tér angol parkként jelenik meg díszkutakkal, szökőkutakkal. 1935-ben, a Püspöki Palota kertjének átvágását megelőzően még úgy képzelték el, hogy a Sugárút két oldalán kétemeletes palotasor áll majd. A Szamos napilap 1935. április 21. számában Goschi Mátyás városi főmérnök úgy nyilatkozott, Párizs sugárútjaira hasonlít majd a szatmárnémeti.
Visszatérve a Püspöki Palota kertjére, azt 850 négyszögölben állapította meg Goschi, és értékét 2,5 millió lejre tette. Mi állt az udvaron és a kertben? Csirák Csaba cikke egy 1887-ben készült leírásra hivatkozik, amelyben istálló, kocsiszín, mosókonyha (sütőkemencével, vasalószobával és a kocsis szobájával) szerepel az udvar épületei között, a kertben pedig zöldségpince (téglaboltozattal), fásszín, tehénistálló, baromfiól, téglából készült és zsindellyel fedett virágház (12,35x8,20 m), üvegház (19,4x4,6 m) és kápolnaként is funkcionáló díszes pavilon állt (terasz+szoba+két fülke). A Rákóczi utcát elzáró kőkerítés mellett téglából épült jégverem is volt. Volt még két épülete a Püspökségnek: a Színház közre nyílt a karmester és orgonsitalakás - egy "L"-alakú téglaépület és a "szolgalakás" - ezeket is lebontották a Sugárút megépítésével - írja Csirák Csaba cikke. A Sugárút megnyitását megelőzően komoly telekspekulációról írnak a korabeli lapok (például a Szamos 1935.június 22-i száma), és erős nyomásról a püspök felé, hogy adja át (adományozza) a területet a város javára. A Sugárút megnyitása így persze nem csak a város infrastruktúrájának építését szolgálta, hanem a spekulánsok meggazdagodásáét is.
Ahogy feljebb említettem, a bejegyzés megírása óta felhívták a figyelmem egy újságcikkre, amelyet Csirák Csaba jegyzett a Szatmári Friss Újságban (sajnos a megjelenés évét még nem tudom, csak a szöveget kaptam meg). Ez egy nagyszerű munka és ebből kiderül - most időben visszaugrok kicsit -, hogy a város tervezésének és rendezésének ötletét Erdélyi István városi főmérnök már 1888-ban felvetette. El is készített egy erre vonatkozó tanulmányt, ami szorgalmazta, hogy a város utcáit tervezzék meg, ne építkezzenek felelőtlenül. Az ő elképzelésében az utcák rendszerszerűen alakultak volna egymásba, s nem labirintusszerűen, nehezítve a közlekedést. Erdélyi munkája alapul szolgált 1914-ben Köröskényi Jenő városi főmérnöknek egy újabb városfejlesztési tervhez, amelyben már írásban is megjelenik a Sugárút kialakításának gondolata, az Attila utca folytatásaként, a Deák tér felé. "Hogy az utca változatos városképet adjon, mindkét oldalán árkádszerűen lenne kiépítendő" - jegyzi meg munkájában, melyben ugyanakkor a Deák-tér angol parkként jelenik meg díszkutakkal, szökőkutakkal. 1935-ben, a Püspöki Palota kertjének átvágását megelőzően még úgy képzelték el, hogy a Sugárút két oldalán kétemeletes palotasor áll majd. A Szamos napilap 1935. április 21. számában Goschi Mátyás városi főmérnök úgy nyilatkozott, Párizs sugárútjaira hasonlít majd a szatmárnémeti.
Visszatérve a Püspöki Palota kertjére, azt 850 négyszögölben állapította meg Goschi, és értékét 2,5 millió lejre tette. Mi állt az udvaron és a kertben? Csirák Csaba cikke egy 1887-ben készült leírásra hivatkozik, amelyben istálló, kocsiszín, mosókonyha (sütőkemencével, vasalószobával és a kocsis szobájával) szerepel az udvar épületei között, a kertben pedig zöldségpince (téglaboltozattal), fásszín, tehénistálló, baromfiól, téglából készült és zsindellyel fedett virágház (12,35x8,20 m), üvegház (19,4x4,6 m) és kápolnaként is funkcionáló díszes pavilon állt (terasz+szoba+két fülke). A Rákóczi utcát elzáró kőkerítés mellett téglából épült jégverem is volt. Volt még két épülete a Püspökségnek: a Színház közre nyílt a karmester és orgonsitalakás - egy "L"-alakú téglaépület és a "szolgalakás" - ezeket is lebontották a Sugárút megépítésével - írja Csirák Csaba cikke. A Sugárút megnyitását megelőzően komoly telekspekulációról írnak a korabeli lapok (például a Szamos 1935.június 22-i száma), és erős nyomásról a püspök felé, hogy adja át (adományozza) a területet a város javára. A Sugárút megnyitása így persze nem csak a város infrastruktúrájának építését szolgálta, hanem a spekulánsok meggazdagodásáét is.
A Sugárút még sehol...
Az Árpád utca és az Attila utca kereszteződése
Bontják a sarki épületet
Gr. Csáky I. sugárút a vasalóházzal
Változtak az idők
És ma a Sugárút, az 1942-es emlékeztetővel
Itt hiba van --> Rákóczi (ma Ștefan cel Mare) ,--> pont ezen a blogon tanultam meg- egy másik bejegyzésben szerepel, hogy a Rákóczi ma Mihai Viteazul. Üdv, Polcz Tibor
VálaszTörlés