Mit tanítottak 110 éve Szatmárnémetiben? Okosabbak vagyunk ma?

augusztus 22, 2019

Figyelmembe ajánlották a Szatmári Királyi Katolikus Főgimnázium 1893-1894. évi, valamint 1898-1899-évi, illetve az 1942-1943-évi értesítőjét. Roppant érdekesnek találtam ezeket. Nagyszerű képet ad ugyanis például arról, mit és hogyan tanítottak a századfordulón. Vajon ma rendelkezünk olyan tudással, mint akkor egy nyolcadikos? Vizsgáljuk meg közelebbről.

De előtte... A Királyi Katolikus Főgimnázium a szatmári jezsuita kollégium utóda. Azt Pázmány Péter alapította 1636. őszén. Szeptember 14-én írta alá az alapító levelet, amelyet III. Ferdinánd 1639. február 22-én megerősített. Az iskola 1939 őszén kezdte meg működését négy alsó osztállyal. Épülete ekkor, a XVII-XVIII. században a Doboló (később Szirmay, ma Eminescu) utcában volt, a jezsuita rendház mellett. 1773-ig, a jezsuita rend feloszlatásáig többnyire megszakítás nélkül működött. Ezt követően az iskolát a pálosok vették át, majd az 1787-1788-as tanévtől a gimnázium nemzeti iskola néven működött tovább, elemi iskolaként. A hely kevésnek bizonyult, így az iskola többször költözött. Amikor Báró Fischer István püspök a jezsuiták egykori rezidenciájába költöztette a líceumot és a szemináriumot, a gimnáziumnak magánházakban béreltek szobákat tanterem címen. Klobusiczky Péter püspök rendelkezése alapján aztán 1815 áprilisában a Kazinczy (akkor Kő) utcában letették az alapkövét az új iskolaépületnek és 1816-ra felépítették azt (ez a jelenlegi Doamna Stanca Líceum épülete). Beköltözhetett az akkor piaristák által vezetett, már hat osztályossá lett gimnázium. Később a gimnázium épületét bővítették, emeletet építettek rá.
1852-től lett nyolcosztályos főgimnázium, amikor egyesítették a püspöki líceummal. A Királyi Katolikus Főgimnázium helyhiányának megoldását a Szirmay-utcában épített új iskolaépület jelentette, amelyet 1912. december 8-ára fezeztek be, ekkor áldották meg, másnap pedig hivatalosan is átadtak. Kotál Henrik budapesti építész kapott rá megbízást, de a díszítéseken Róth Miksa és Révész Imre is dolgozott. Az iskolaépítést Boromisza Tibor püspök szorgalmazta és támogatta. 16 tantermet, természetrajzi és vegytani előadótermet, két rajztermet, zenetermet, dísztermet, könyvtárat, múzeumot, szertárakat, tanári szobát, irodahelyiségeket, tornatermet, igazgatói lakást is tartalmazott. A főgimnázium jelmondata: "Pieteti et scientiis."

Az első világháború végéig működött ebben a formában, 1919. június 10-én a román állam tulajdonába került, s négy nappal később már Mihai Eminescu Líceum volt a neve. Sipos Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Reizer Pál püspökségét megelőző kormányzójának feljegyzései azonban más dátumot említenek: 1919. július 13-án és 14-én a román közoktatási kormány a szatmári Királyi Katolikus Főgimnázium épületét és minden felszerelését az intézet akkori igazgatójától, Bagossy Bertalantól átvette. Augusztusban ebben az épületben helyezték el a helybéli román állami líceumot. Ily módon a régi katolikus főgimnázium növendékei hajlék nélkül maradtak, tanárai pedig foglalkozás nélkül. Boromisza Tibor püspök érintkezésbe lépett a Református Főgimnázium fenntartó testületével és módot találtak arra, hogy a katolikus főgimnázium régi tanárai és diákjai ideiglenesen a református főgimnázium "keretében helyezkedjenek el". A következő tanévtől 200 diák a Püspökség által 1913-ban megvásárolt és 1920-ig a tanítóképző által használt Kazinczy utcai épületbe (korábban ugye már volt a Királyi Katolikus Főgimnázium épülete, ma a Doamna Stanca Líceum épülete) költözött. Az iskola helyettes igazgatója akkor Dr. Scheffler János volt (később vértanúi halált halt, ő az első boldoggá avatott személy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében). 1923-ban azt az épületet is államosították és a Püspökség soha nem kapta vissza, mert bár a vételárat az utolsó fillérig kifizette (a katolikus tanulmányi alapnak) és a tanulmányi alap szabályszerű jegyzőkönyv kíséretében az épületet a püspökségnek át is adta, ez utóbbi a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését elmulasztotta.

Az 1940-1944-közötti kis magyar világban működött újra a Királyi Katolikus Gimnázium, majd a második világháború vége után, és azóta a Mihai Eminescu Főgimnázium működik az épületben, melynek homlokzatáról korábban Szent Imre szobra nézett le a városra.

Milyen római katolikus egyházi iskolák működtek még Szatmárnémetiben?

A gimnáziumokat tekintve 1918-ban alapították a Római Katolikus Leánygimnáziumot.

A tanító(-nő) képzőintézeteket tekintve 1847-ben alapították a Római Katolikus Elemi Isk. Tanítóképzőintézetet, 1859-ben ugyanazon a néven alapítottak iskolát, 1892-ben a Római Katolikus Óvónőképző Intézetet, 1894-ben a Római Katolikus Felső Nép- és Polgári Isk. Tanítóképzőintézetet.

A polgári leányiskolák tekintetében 1889-ben alapították a Római Katolikus Polgári Leányiskolát.

Az elemi népiskolák tekintetében 1634-ben alapították a Római Katolikus Püspöki Fiúiskolát, ugyanabban az évben a Római Katolikus Leány Elemi Iskolát, majd 1910-ben a Római Katolikus Tanítóképző Intézeti Gyakorló Elemi Fiúiskolát.

Elemi népiskolák az 1600-as, 1700-as, 1800-as években Szatmár megye számos településén, falvában működtek.

Hogyan működött a Királyi Katolikus Főgimnázium az 1983-1984-es tanévben. Itt jegyzem meg, hogy az 1920-ban született nagyanyám az iskolában még palatáblára írt...

Azt olvashatjuk az említett kiadványból, hogy a tanároktól elvártak társadalmi működést is. Ezt külön fejezetben tárgyalják: irodalmi kör, katolikus kaszinó, városi kisdedóvó egyesület, Kölcsey-kör, Szatmáregyházmegyei irodalmi kör, dalegyesület, Széchenyi Társulat, matematika és fizika társulat, korcsolyaegyesület, torna- és vívóegyesület, Királyi Magyar Természettudományi Társaság, Szatmárvármegyei Széchenyi Társulat, a Szent István Társulat, Budapesti Pedagógiai Társaság... ilyen és ehhez hasonló intézményekben, egyesületekben vállaltak tagságot vagy vezetést az iskola tanárai.

Azt is megtudjuk, hogy az iskolának volt ifjúsági "Kazinczy Önképző-köre", melynek tagjait és vezetését a diákság adta. Szavalatok, felolvasások, pályaművek elbírálása, díszgyűlések tartása - Kazinczy és Vörösmarty születésének emlékére, Jókai írói pályájának 50 éves jubileumára, a király koronázásának évfordulójára - tartozott főbb tevékenységeik közé.

De létezett gyorsírókör is, amely a Gabelsberger–Markovits-féle gyorsírászati rendszer népszerűsítését tűzte célul: itt nem betűket, hanem jeleket írnak, amelyek nem hangokat, hanem szótagokat, szavakat rögzítenek.

Az iskolában tartottak versenyeket is, így tornaversenyt a fiatalok jó kondíciójának megtartásáért.

Az 1893-1894-es tanévben 19 tanára volt az iskolának, papok és világiak, köztük többen a bölcselet doktorai, de volt honvédhadnagy is.

És mit tanultak a különböző tanévekben?

Az első osztályban vallástant, magyar nyelvet, latin nyelvet, földrajzot, számtant, rajzoló geometriát, szépírást és testgyakorlatot.

A magyar nyelv tárgyában nyelvtannal is foglalkoztak, hangokkal, mondatokkal, mondatrészekkel, igeidőkkel és módokkal, szóképzéssel, szóösszetétellel. Havonta két írásbeli dolgozat volt, összesen 18. Heti hat órában tanították.

Latin nyelvből a melléknevekre, névmásokra, számnevekre, az adverbiumok képzésére, cselekvő és szenvedő igék ragozására vonatkozó szabályokat is elsajátították.

Földrajzból megismerték hazánk hegy- és vízrajzát; égalji-, természet- és néprajzi viszonyait; megyéit és nevezetesebb városait; a Duna és Tisza vízkörnyezetét; Európa tagoltságát, határait; az Alpok, Francia-, Német- és Csehközéphegységet; a francia, germán és szarmát alföldeket; a hegyrajzzal kapcsolatos vízrajzot is, a Duna és Rajna folyási irányát és vízkörnyékét; Európa politikai viszonyait.

Számtanból megtanulták a mennyiség fogalmát és felosztását, a szám meghatározását és osztályozását, a tízes számrendszert, a műveleteket egész számokkal és tizedes törtekkel, a szétbontást és összevonást, a számműveleteket többnevű számokkal, az időszámolást és métermértéket, a számműveleteket törtekkel.

A rajzoló geometria órákon - heti három órában - tanultak a testekről, a három kiterjedésről, a lapról, az élről és a pontról, a vonal nemeiről, síkokról, a párhuzamos és összetartó egyenesekről, a szögekről, a körről, az ívekről, a sugarakról, a metszőről és érintőről, az idomokról, a háromszögekről, négyszögekről, sokszögekről, területmérésről...

Szépírás órákon megtanulták a folyó magyar írást heti egy órában.

Második osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, latin nyelvet, földrajzot, számtant, rajzoló geometriát, szépírást és testgyakorlatot.

Harmadik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, latin nyelvet, német nyelvet, Történelmet és politikai földrajzot, Természettani földrajzot, számtant, rajzoló geometriát és testgyakorlatot.

Negyedik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, latin nyelvet, német nyelvet, történelmet, ásványtant, mennyiségtant, rajzoló geometriát és testgyakorlatot.

Ötödik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, görög-pótló magyart, latin nyelvet, görög nyelvet, német nyelvet, történelmet, növénytant, mennyiségtant, görögpótló rajzot és testgyakorlatot.

Hatodik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, görög-pótló magyart, latin nyelvet, görög nyelvet, német nyelvet, történelmet, állattant, mennyiségtant, görögpótló rajzot és testgyakorlatot.

Hetedik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, görög-pótló magyart, latin nyelvet, görög nyelvet, német nyelvet, politikai földrajzot, természettant, mennyiségtant, görög-pótló ábrázoló geometriát, testgyakorlatot.

Nyolcadik osztályban tanultak vallástant, magyar nyelvet, görög-pótló magyart, latin nyelvet, görög nyelvet, német nyelvet, történetet, természettant, mennyiségtant, görög-pótló és ábrázoló geometriát, bölcseleti előtant és testgyakorlatot.

Talán ezt a nyolcadik osztályt nézzük meg még közelebbről.

Magyar nyelv órán például Arany naív eposzáról tanultak, Mikes prózáiról, Kölcsey Kazinczy feletti emlékbeszédéről...

A görög-pótló magyar órákon Platon műveiről, Eötvös reformjairól, Kölcsey országgyűlési naplójáról...

Latin órákon Horatius összes műveit ismerték meg, stílusgyakorlatokat tanulmányoztak Cicero-tól...

Görög órákon Glaukos és Diomedes találkozásáról, Hektorról és Andromache-eól hallották, az Ilias és az Odysseia tartalmát és szerkezetét tekintették...

Német nyelv tanórákon a Wallensteins Tod drámát tanulmányozták és elemezték, a Die Brügschaft-ot, a Die Kraniche des Ibyskus-t, a Des Sängers Fluch-t olvasták és értelmezték...

Történetórán az ősi pogány korszaktól, a kereszténység befogadásán keresztül, a törötk hódoltság befolyásáig és a reformok által való újjászületésig sajátították el az információkat.

Természettanból az energiát, a vezetett és sugárzó hőt, a delejességet, a villamosságot, a vegytani törvényeket, a szervetlen és szerves vegyületeket, az anyag szerkezetét is tanulták - látható, hogy ez egyben volt fizika és kémia is.

Mennyiségtanból sorozatokról és hatványokról is tanultak, de nyolcadikban többnyire már összefoglaltak és ismételtek.

Görög-pótló rajzból és ábrázoló geometriából a szögletes és gömbölyű testek ábrázolását is megtanulták, projekciókat határoztak meg...

Bölcseleti előtanból lélektant is tanultak a képzetekkel, érzelmekkel, törekvésekkel, lelki betegségekkel, ítéletekkel, következtetésekkel...

Összességében megállapítható, a századforduló tanult embere nagy műveltséggel rendelkezett. Most persze el lehetne azon gondolkodni, hogy többet vagy kevesebbet tudhatott mint egy ma érettségizett, de ez biztosan hibás megközelítés lenne. Lényeg, hogy nagy tudáshoz jutott, aki a Királyi Katolikus Főgymnasiumban végzett.

Annyit még az iskola életéről megemlítenék, hogy az 1898-1899-es tanévben hasolóan gazdag volt - derül ki a vonatkozó értesítőből. Tartottak rajzkiállítást is szabadkézi és geometriai rajzokból - a meglévő önképző körök tevékenysége mellett. Az iskolának már 23 tanára volt és az oktatás színvonala is egyre nőtt. Az első világháború utáni második bécsi döntés hozta kis magyar világban azonban már az iskola "romjaiból készült újjászületni". Tartottak hazafias nevelést, iskolai ünnepeket és megemlékezéseket, leventeoktatást, működött a szociális segítő egylet, vetítettek az oktatófilmeket - megjelent a film az iskolákban. Az ifjúsági egyesületek között működött a Mária-kongregáció, a Kazinczy Ferenc önképzőkör, a cserkészet, a fotókör, a diákkaptár, a sportkör. Mint tudjuk, nem sokáig.

Amúgy csak fiúk tanultak. Mindhárom vizsgált évben csak fiúosztályokkal, férfi nevekkel találkoztam, hiszen a lányok külön intézményben, a nővérek iskolájában tanultak. A korszellemet ismerve érthető módon, a tanárok is többnyire mind csak férfiak voltak. az 1942-1943-mas tanévben találtam egy női nevet: Lengyel Zsuzsánna magyart tanított.

Akit pedig ennél részletesebben érdekel a téma, nézze meg az alábbi képeket közelebbről (a témában könyvet lehetne írni, de legalább is tudományos dolgozatot - gazdag forrásanyag lelhető fel, ebből csak egy töredéket mutatok most meg):