Volt-nincs szobrok és az újrázók

május 24, 2019

Az idők folyamán átalakult Szatmárnémeti – szerencsére nem teljesen, de más formát és funkciót kapott a Piactér (Deák tér, régi főtér), eltűntek egyes épületek, kicserélődtek szobrok. Most a szobrokra figyeljünk egy kicsit és megvizsgáljuk, Szatmárnémetiben melyek voltak azok a szobrok, amelyek idővel eltűntek, hol álltak ezek, mi volt az üzenetük... De előbb egy-két gondolat a szobrok miértjéről:

A történelemben a szobrok funkciója változott. Amikor az ember az őskorban megalkotta az első szobornak nevezhető formát, azzal az Istent igyekezett megformázni, anyagba leképezni – így vitték a zsidók is a Mózest megelőző időkben maguk előtt Baál, az aranyborjú szobrát és borultak le előtte, mutattak be neki áldozatokat. A politeista görögök vagy a rómaiak, a hinduk vagy arabok is ábrázolták isteneiket és oltárra emelték. A rómaiak később ábrázolták a császárt, a politikai vezetőket, a nemes embereket, de a hadvezéreket is és a szobroknak ez a funkciója is megmaradt az idők során.

Szatmárnémetiben az 1800-as években még nem állt sok szobor a város terein... Elég egy régi, a Piacteret ábrázoló fotót megnézzünk, melynek közepén egyetlen darab emlékművecske áll. Ha közelebbről megnéznénk, látszana, hogy a tetejében egy kis büsztöcske, mellszobrocska kapott helyet. Kit ábrázol, kinek állított emléket?

Kölcsey Ferenc szobra (inkább büsztje) 1864-től a város főterén, a Piactéren állt. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület javaslatára készítette el Gerenday Antal szobrászművész. Kölcsey Ferenc ugyanis egy ideig Szatmár vármegyei jegyző volt, az egykori vármegyeházában, a tornyos házban (ennek a helyén áll ma a Pannónia szálló) látta el ezt a feladatot. Tisztelői az egykori munkahelyével szemben akarták a szobrot felállítani. 1902-ben szállították át a Láncos-templom kertjébe a Kölcsey-szobrot. Az első világháború után ismeretlen tettesek lefejezték, és csak 1991-ben állítottak újra szobrot Kölcsey Ferencnek a templomkertben - már Lakatos Pál munkáját. A régi szobor maradványai, így a talapzat egy darabja és a fej nélküli büszt ma a Vécsey ház udvarán találhatók.

A régi szoborral

És az új szobor 1991-es avatása

A Piactér vagy Deák tér mindig a legfontosabb tere volt a városnak és a történelmi-politikai változásoknak megfelelően változtak a szobrok is. Ahogy ez amúgy a szoborállítás sajátja: időről-időre változnak a tereken, ahogy a politikai viszonyok is változnak...

1936. december 13-án Vasile Lucaciu szobrát (Cornel Medrea műve) helyezték a térre. 1940-ben Lugosra vitték, onnan 1942-ben Gyulafehérvárra, 1958-ban Bukarestbe. 1968. november 30-án került vissza Szatmárnémetibe, az Árpád (V. Lucaciu) utca parkjába, majd 1990-ben vissza a Deák-téri parkba, ahol a kommunista évek alatt a szovjet katona emlékműve állt.

1940-1944 alatt nem látjuk ott Lucaciu szobrát

A már említett szovjet emlékmű a vörös csillaggal

A szovjet-emlékmű egy darabja az elesett katonákra emlékezett - a sisakon is a csillag

Aztán Vasile Lucaciu szobra visszakerült a főtérre, ahol jelenleg is megtekinthető. És ugye van még egy újrázó... Az első világháború után, a Trianoni döntéseket követően – ma a szoborállítók azt állítják 1922. december 1-jén – helyezték ki a román katona szobrát (statuia soldatului român) a főtérre, a Sugárút és a főtér találkozásának pontjára. Ez a szobor később a Kossuth-kertbe került, majd a második bécsi döntést követő újraegyesítés után eltűnt, és 2018-ban állították újra, a főtérre, december 1-jén leplezték le. A régi szobor talapzatán elől egy domborművet tartalmazó tábla állt, felette „Mărășești”, alatta „Tisa” felirattal. Jobb oldalán tartalmazott még egy idézetet Dimitrie Bolintineanu-tól ”Viitor de aur țara noastră are/Și prevăz prin secoli a ei înălțare”, illetve két évszámot: 1919-1919. Az új szobor talapzatára még egyéb szövegek is felkerültek.

De volt huszárszobra is Szatmárnémetinek. Horthy Miklós 1940-es, Szatmárnémeti bevonulását követően állították a 15-ös huszáremlékművet az Árpád utcában, a jelenlegi Megyei Múzeum, akkor Vármegyeháza elé. Ennek a szobornak a további sorsa is ismeretlen, valószínűleg a II. Világháború alatt vagy utána megsemmisült.

A Huszárok emlékművének felavatása

És ha már Horthy Miklós 1940-es bevonulását említettük, az év szeptemberében avatták újra Hungária női alakú szobrát a MÁV Internátus (Volt CFR Iskola, jelenleg Policlinica CFR) udvarán. Persze ez a szobor is nyomtalanul eltűnt. A korabeli televízió-híradó úgy fogalmaz: "a MÁV nevelőintézete kertjében ismét áll a ledöntött Hungária szobor". Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint vitéz Horthy István államtitkár, a MÁV elnöke és felesége, jelenlétében nyitotta újra kapuit az intézet.

Horthy Istvánné, Horthy Miklós idősebbik fiának felesége, zászlót avat Szatmárnémetiben a MÁV (Magyar Államvasutak) nevelőintézetében 1940 őszén (MTI)

A Kossuth-kertet már említettem, ott találhatunk egy újrázót, Kiss Gedeon szatmári várkapitány szobrát a Gőz- és Kádfürdő épülete előtt. 1823-ban született, 1849-től 18 évig volt városi főjegyző, első tanácsos, (kapitány), törvényszéki telekkönyvvezető, törvényszéki ülnök s utóbb 5 évig vármegyei főjegyző. 1867 után ismét törvényszéki, majd árvaszéki ülnök lett, míg 1872-ben főkapitány lett, mely tisztségét haláláig viselte - írja Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai című munkájában. A fák ezredesének is nevezték, mert a Kossuth-kert megalkotásának érdeme az ő nevéhez fűződik, de a Sétatéren (ahol a MÁV konviktus épült) is fásított. Az első szobrot 1903. szeptember 27-én állították a tiszteletére (illetve ekkor leplezték le), majd ez a szobor is eltűnt, de 2010. december 20-án újat állítottak, Szodoray-Parádi Hajnalka munkáját.

De figyeljünk most egy különleges köztéri alkotásra. A Boromisza Tibor püspök építette Pázmány Péter Királyi Katolikus Gimnázium (jelenlegi Eminescu Líceum) homlokzatáról, egy vakablakból nézte a várost az a szobor, amely Szent Imre herceget, Szent István király fiát ábrázolta. A gimnázium a katolikus egyházé volt, a jezsuiták irányították. Egy ponton, még a magyar világban állami támogatás alá került, ezért nem lehetett visszaszolgáltatását kérni a 89-es változások után. Visszatérve a Szent Imre szoborra, a gimnázium 1948-as államosítását követően leverték onnan.