A szatmárnémeti hidak története

Ha aszályos időben átsétálunk a dák vezérről, Decebal-ról elnevezett hídon, a Szamos alacsony vízállása megengedi, hogy megfigyeljük a régebb állt hidak tartóoszlopainak, pilléreinek maradványait. Micsoda hidak lehettek, micsoda faoszlopokat használhattak, hogy az idő, a több, mint 100 év vízmosása, sodrása, a kövek csiszolása sem tüntette el őket! Talán érdemes megismernünk jobban a múlt hídjait és azok történetét.

Szatmárnémetinek már a vár létezésének idejében voltak hídjai. A régi, 1600-as évekből származó rajzokon látható több (három) híd jelzése is, amelyek a Szatmár városát körülvevő Szamoson való átjárást segítették. A Szamos ugyanis akkor még kevéssé volt szabályozott, több mellékága is volt, ezen vízimalmok őröltek. A hidak nem a mai értelemben vett vas- vagy betonhidak voltak, fából készültek és gyakran elvitte őket az áradás vagy a jégzajlás. Jeney György táblabíró "Egy szatmári czivis emlékiratai 1790-1820" című könyvében leírja, miután Szatmárnémeti püspöki központ lett és 1804-ben megalapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét, az első püspök, Báró Fischer István érkezésére igyekeztek a várost felcsinosítani, minden dologban rendet csinálni. A várostól a kishídig és a már felépült szemináriumtól a templomig pallót készítettek, hogy ne járjanak majd a sárban a kispapok - ez azt jelentette, hogy fával borították az utcákat. Ez a gyakorlat még az 1900-as évek elejéig is részben élt, komoly gondot okozva a tűzvészek esetén. A város két tornyára - a városháza és a templom tornyára - órákat csináltattak (Kilbinger József készítette 3400 forintért). A piactól a református iskoláig az árkot téglával kirakatták. A nagyhíd építését pedig befejezték. (A Szamos szabályozásáról itt írtam.)

Tehát 1804-ben a városnak két hídja volt, egy kicsi, a Szamos egy kiságán keresztül, és egy nagy - értelemszerűen ez egy nagyágat ívelt át. Ezek még szintén fahidak voltak és a jégzajlások továbbra is gondot jelentettek. Tudott, hogy 1870. február 27-én is megrongálódott emiatt a híd, 1887. március 27-én pedig árvíz volt a városban. 1889-ig kellett várni, hogy a régi fahíd nyugati oldalán közúti vashíd épüljön. A hídnak három, 40-40 méteres íve volt, a vasszerkezetet pedig a folyóban két, beton alapozású huszti faragott kőből készült pillér tartotta. Dr. Bura László írta le könyvében (1), hogy a hídon 6 méter széles kocsipálya és másfél méter széles járda volt.

Amikor Szatmárnémeti felé is megépítették a vasutat és beindult a vasúti közlekedés Nagykároly felé (1899-ben lett készen az állomás épülete, erről s a vasútról, szatmári állomásokról itt írtam), megépült egy újabb vashíd, a MÁV vashíd vonatok számára. Ez a híd a jelenlegi vashíd mellett volt, a pillérei máig látszanak. De 1890-ben a közúti hidat is megerősítették, hogy a Szatmárnémeti, Szatmárhegy-Erdőd felé közlekedő kisvasút, helyi érdekű vasút, keskeny nyomtávú Zsuzsi is közlekedhessen rajta.

Mindkét híd - a közúti vashíd és MÁV vashíd is nagyrészt elpusztult a második világháború végén, amikor a visszavonuló német csapatok felrobbantották azokat - hogy nehezítsék a betörő szovjet csapatok haladását. (A második világháború szatmári eseményeiről itt és itt írtam.) A háború után a régi közúti vashíd helyén új betonhidat építettek. Dr. Bura László azt írja, ekkor megtalálták a baloldali hídlábban az alapítási dokumentumokat a híd átadási jegyzőkönyvével, korabeli újságokkal és pénzérmékkel. Ezeket behelyezték az épülő betonhíd bal oldali részébe.

Sokan emlékeznek még a régi közúti beton Szamoshídra, amely a régi, 1889-ben épült közúti vashíd helyén állt, a Tabajdi patikától a temetőig ívelve. Az építéséhez egy történet vagy legenda is kapcsolódik, miszerint az építőmérnök a kiadott, jóváhagyott tervnek ellentmondva magasabbra emelte a hidat, magasabb pillérekkel, nagyobb ívvel, hogy az áradások biztosan ne sodorják el. Ezért, vagyis a túlzott anyaghasználatért, túlköltekezésért kényszermunkára ítélték, majd az 1970-es árvíz bizonyította be, hogy igaza volt - a Szamos valóban épp a híd pályája alatt folyt el. Ha kisebb lett volna, valószínűleg ledöntötte volna a víz.

De a régi híd így is sokkal kisebb volt a mai Decebal hídnál, amelyik a régi híd mellett épült - ahogy fentebb említettem, a beton pillérek maradványai aszályos időben még ma is láthatók, ahogyan a régi fahidak pilléreinek maradványai is.

A régi közúti betonhíd

A Decebal hidat a wikipedia szerint 1975-ben, más források szerint véglegesen 1989-ben adták át a forgalomnak. Pályája 630 méter hosszú, 25 méter széles és 20 méterrel felszín fölött ível. Ez a híd tehát a régi mellé épült és már nem a Tabajdi patika kereszteződését köti össze a temető melletti résszel (ott is volt egy kereszteződés), hanem a Piata Romană-t a Burdea kereszteződéssel. Érdekes tudnivaló, hogy Temesváron is van egy Decebal híd.

Megragadom az alkalmat, hogy elmeséljem, emlékszem, ott voltam, amikor a 80-as évek végén robbantották a régi híd maradványait. Épp a környéken jártunk és a Luceafarul mozi melletti kávézóba húzódtunk be (ahol annak idején "murokszukkot" vagyis sárgarépalét is lehetett vásárolni), mielőtt megszólaltak a robbantást jelző szirénák. A kávézónak nagy üvegablakai voltak, amelyek jelentősen megremegtek a robbantásokkor.

A két híd még együtt

A másik közúti hidunk a Nicolae Constantin Golescu (1810-1877) politikus nevét viselő. A névadó 1868 márciusa és júliusa között miniszterelnöke volt az akkor még Moldovából és Havasalföldből állt Román Királyságnak. A szatmárnémeti Golescu hidat 1976. szeptember 30-án adták át a forgalomnak. A pályája 110 méterrel rövidebb a Decebalénál, 520 méter hosszú, szélessége is kisebb (5 méterrel), mindössze 20 méter, de szintén 20 méterrel a földfelszín fölött ível. A 16-os lakónegyed felépültével vált szükségessé egy oda vezető híd, így az a 14-15-16-os lakónegyedek (mikrók) kereszteződését köti össze a nagy piac eleji kereszteződéssel. (2)

A Golescu híd a 80-as években

Szatmárnémetinek létezik egy vasúti hídja, amelyről fentebb írtam, és amely az első MÁV híd mellé épült a második világháború után, valamint egy a szennyvíztisztító telep vezetékeit hordozó, úgynevezett "sárga hídja". Ilyen híd számos városban létezik - Nagybánya mellett is, az elhaladó vonat ablakából is megfigyelhető. A szatmárnémeti híd közkedvelté válása a nagyszámú lakosnak helyet adó 16-os lakónegyed közelségéből adódott. A híd már hosszú évek óta kék, korábban sárga színű volt, s akkor tapadt rá a név is - sok graffity-vel együtt. Külön érdemes még kiemelni, hogy ferdekábeles hídról van szó s ennek látványossága is segített a "sárga híd" közismertté válásában.

A ferdekábeles híd olyan hídtípus, amelynek esetében a hídpályát egy vagy több toronyra vagy pilonra ferdén függesztett kábelek tartják. A kábelek, amelyek közvetlenül a toronyról a merevítőtartóig futnak, általában legyezőszerű mintát vagy párhuzamos vonalakat alkotnak. Ez megkülönbözteti a függőhidaktól, ahol a hídpályát tartó kábelek a fő kábelről függőlegesen függesztettek, a híd mindkét végén rögzítve vannak, és a tornyok között futnak (Wikipedia).

Szintén ferdekábelesre tervezik a "harmadik hidat", amelyik Szatmárnémeti harmadik közúti hídja lesz. Szükségességét a megnövekedett forgalom adja, csúcsidőben ugyanis akár fél órába is telhet átjutni a Decebal vagy Golescu hidakon, s ezt még nehezíti, ha valamelyik javítás alatt áll. A "harmadik híd" építése még messze a jelentől, de Szatmárnémeti határában már épül az elkerülő út Szamoshídja, amelynek révén a Károlyi út végéről át lehet majd jutni a Pusztadaróc felé vezető útra (Fehérgyarmati útra).

Hogy legyen egy bónusz a bejegyzés végére: a Satu Mare Shopping City terveinek engedélyeztetésekor belengették, hogy építenek majd egy gyalogoshidat az újközpont és a bevásárlóközpont között, de ebből a mai napig nem lett semmi. Miért is építenék meg, hiszen a bevásárlóközpont már működik, a tulajdonosnak csak plusz kiadás lenne. Reklámnak viszont jó volt...

Térképreprodukció az 1600-as évekből

 Jégtörők a Szamoson

 A közúti vashíd "fénykorában"

 

 A német csapatok visszavonulása után, a felrobbantott közúti vashíd

 A második világháború utáni ideiglenes fahíd

 A megépült közúti betonhíd 

 Új híd épül

Valószínűleg nem sokkal a bontás/robbantás előtt

Épülő híd

A hídpillér-maradványok ma

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért! 

Források:
1. Dr. Bura László, Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése épületei és műemlékei tükrében, Identitás Alapítvány, 2005.

2. Adevărul: https://adevarul.ro/locale/satu-mare/premiera-nationala-constructia-poduri-satu-mare-avut-pod-deschiderea-cea-mai-mare-1_55c2119ef5eaafab2c46008c/index.html

3. Wikipedia

A képek forrása: Facebook, Szatmárnémeti Anno, személyes felajánlások. Köszönet!