Bejegyzések

Kőmíves Balázs: Bölcsőtől-koporsóig

Kép
Kőmíves Balázs szatmári színész, újságíró volt, élete utolsó öt évében szomszédok voltunk. 2018 elején adta nekem kéziratát, azzal a kéréssel, hogy tisztázzam le, digitalizáljam és lehetőség szerint jelentessem meg valahol a kettőnk neve alatt. Megígértem, hogy megteszem, amit tudok, de semmiképp sem kettőnk neve alatt jelenjen meg a még 70-es évek elején legépelt esszé, hanem csak az ő neve alatt, hiszen ő a szerző. Ennek ellenére úgy adta át, hogy előbb golyóstollal mindkettőnk nevét odaírta az esszé utolsó lapjának aljára. Sokáig kerestem megfelelő orgánumot, amely közölné az írást, ám akinek felvetettem, terjedelme miatt még azelőtt elutasított, hogy beleolvasott volna. Évekig a polcomon maradt, és már több, mint öt év telt el Kőmíves Balázs halála óta. Nemrég újra a kezem ügyébe kerültek a megsárgult lapok és úgy döntöttem, a Lokálhistóriák blogon közlöm a szatmári ember életének főbb mozzanatait feldolgozó munkáját. Fontosnak érzem a Kőmíves Balázs által itt leírtakat, hiszen a „

A szatmári vívás története: Stahl-Jencsik Katalin (húszéves interjú)

Kép
Stahl-Jencsik Katalinnal 2003-ban készítettem interjút a Samtel Rádió magyar nyelvű műsorában a szatmári vívás történetéről, külön foglalkozva személyes pályafutásával. Szeretettel emlékszem vissza erre a beszélgetésre, hiszen egy nyitott, őszinte, kedves embert ismerhettem meg. Beszélgetésünk szól a szatmári vívás kezdetéről, nagy alakjairól, de kitér a sportoló sikereire, illetve látleletet ad a szatmári vívás 2000-res évek eleji állapotáról is. Még igen fiatalon adatott meg nekem a lehetőség, hogy a Samtel Rádió műsorvezetőjeként megszólíthassam városunk neves személyiségeit, így elnézést kérek, ha a jelenben bizonyos kérdéseim, megszólalásaim naívnak tűnnek. Ennyire fiatal voltam...

Újságok, reklámok, média Szatmáron, a „kezdetektől” napjainkig

Kép
Szatmár vidéke, illetve az itt élők nagy szolgálatot tettek a magyar kultúra továbbadásában, a sajtó terjesztésében. Gondoljunk csak arra, hogy Nagykárolyban született 1529 körül Károli Gáspár, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője . Ugyanott, 1753-ban Papp István író nyomdát létesített. De a kommunikációnak persze más formái is léteztek. Ha visszatekintünk az időben, Szatmárban, még 1700 előtt a Kálvária templom ma is felkereshető dombjáról hangzottak el hirdetések. Azt doboló dombnak nevezték, hiszen ott dobolták ki az aktuális rendelkezéseket, hirdetményeket Szatmár vára népének. A hír aztán szájról-szájra szállt tovább, illetve lóháton vitték a hírnökök és így az elterjedt a falvakon is. A várat a Rákóczi szabadságharc végén lerombolták, a város átalakult. Az egyházak a maguk csatornáin, püspöki körleveleket juttattak el minden egyházi közösséghez időről-időre. Az 1800-as években aztán már voltak cégérek, feliratok és nem csak a céhek székházainál , hanem a