A Székesegyház, a szatmáriak "nagytemploma"

október 23, 2019

Nem sokkal azután, hogy Szent István átvezette a magyarságot a keresztény hitre, megjelentek vidékünkön is az első keresztény templomok, így már a szatmári váron belül is állt templom - ezt Szűz Mária tiszteletére szentelték. Az 1213-mas nagyváradi regesztrum tesz említést a szatmári főesperességről. Persze ahogy a vár eltűnt, így az a templom is. És sok templom épült és tűnt el csaknem ezer év leforgása alatt. A mai Székesegyház nem messze az egykori vár helyétől áll (arról, hol állt a vár, itt lehet olvasni). Előde egy egytornyú, kisebb templom volt, amelyet 1786-1789 között építettek. Amikor pedig Szatmárnémeti püspöki székhellyé vált - 1804-ben megalapították a Szatmári Egyházmegyét - szükségessé vált egy nagy, a püspöki miséknek otthont biztosító templom. Lebontották hát a Piactéren állt egytornyú templomot és megkezdték a Székesegyház építését. Többször át-át alakították, példaképp az 1834-es földrengést követően, bizonytalan források szerint Hild József tervei alapján (a Szatmárt pusztító földrengésekről itt írtam), majd Hám János püspöksége idején, 1837-ben nyerte el "végleges" formáját. Ekkor építették a kupolát, a mellékhajókat, a portálét és a két tornyot is - a klasszicista stílusjegyek dominálnak. Azért írtam idézőjelbe a "végleges"-szót, mert azért az idők mindig alakítottak még a Szkesegyházon, gondoljunk csak az 1944-es bombázásokra (erről itt írtam).

A ma embere is megcsodálja a portálét a nagy oszlopokkal, korinthoszi oszlopfőkkel - a '90-es évek esküvői fotóin is gyakran fel-feltűnnek az oszlopok. De számos elem van még a főhomlokzaton, amelyek a rangnak megfelelő küllemet biztosítanak az épületnek. Így a bejárat két oldalán a két fülkében két szobor található, balra Szent Istváné - az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával megkoszorúzzák -, jobbra Szent László királyé. Az oszlopok háromszög alakú homlofelületén, az orommezőn vagyis timpanonon a mennyei szférák stukkó-ábrázolása látható és fölötte, az attikán három oszlop: középen a szívére mutató Jézus Krisztus, jobbra Szent Pál a karddal, balra pedig Szent Péter a kulcsokkal.

Belépve a templomba, barokk hatás éri a szemlélődőt - a monumentalitással, a részletek kidolgozásával, az aranyozott elemekkel. A főoltárképet, amely Jézus Krisztus mennybe emelkedésének pillanatát ábrázolja, Pesky József készítette - a Székesegyházat Urunk mennybemenetele titulussal szentelték fel. A kupolafestmény igen gazdag, művészien kidolgozott, Reidler János festette az 1830-as években, címe a 12 éves Jézus a templomban. A figyelmes szemlélők észrevehetik, a sokalakos képhez később hozzáfestették Hám Jánost és Meszlényi Gyulát is. Miért? Hám János szerepét már ismerjük a Székesegyház építésének befejezésében, Meszlényi Gyula idejében pedig többek között a carrarai márványból készült oltárral gazdagodott a templomtér - az oltár őrzi Meszlényi címerét. Szintén érdemes kiemelni az oltárszekrény ajtaját, amely az emmauszi vacsora tűzzománc képét hordozza. De minden püspök hozzátett kicsit a Székesegyház díszítéséhez, külön kiemelhetnénk még talán Schlauch Lőrinc - az idejében alakították ki a Lourdes-i kápolnát - és Boromisza Tibor - ő vásárolta az orgonát - tevékenységét is.

És ha már említettem az orgonát: a Székesegyházba látogatók, a misék végén, a kivonulás alkalmával feltekinthetnek a kórus karzatára, és észrevehetik az 1944-es bombázások nyomait - a Székesegyházat is bombatalálat érte és a kórus fölötti ív emiatt nem szabályos.

A Székesegyháznak amúgy főoltára mellett hat mellékoltára van. Közülük igen látványos a két oldalhajóban a Krisztus a kereszten valamint a Pieta képeket tartalmazók, a további mellékoltárok a Szent János, Szent István, Nepomuki Szent János és Szent Alajos festményeket hordozók.

A Székesegyház pincéjében találjuk a kriptát, ahova egykori nagy püspökök, neves, nagy tudású és nagyszívű papok földi maradványait helyezték el. Ide temették így például Hám Jánost míves érckoporsóban, itt helyezték el Scheffler János csontjait, miután Galambos Ferenc 1965-ben hazahozta ezeket a Jilava-i börtön temetőjéből. Már mindkettő a Székesegyház templomterében található, hiszen Scheffler János földi maradványait a 2011-es boldoggá avatása előtt elhelyezték a jobb oldalhajóban található új síremlékbe, Hám János koporsóját pedig 2012 december 30-án vitték a bejárat melletti, bal oldali kis hajóba, Szent Antal szobra mellé.

A Székesegyházból nyílik, a főhajó jobb oldalán a Scheffler János személyes tárgyait őrző emlékszoba. Ugyanígy érdemes megemlíteni, hogy a Székesegyház régi oratóriumának hat termében egy állandó kiállítást rendeztek be az egyházmegye különböző plébániáiról begyűjtött egyházművészeti emlékekkel. Ez utóbbi címe Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény és többek között ezüst eszközöket, díszes, drágakövekkel díszített monstranciákat (úrmutatókat), a Mária Terézia koronázási palástjából készült miseruhát is tartalmazza. Élményekkel gazdagodik, aki meglátogatja.

A főbejárat előtt áll Hám János püspök szobra. 1999. május 13-án avatták fel a Lakatos Pál szobrász által készített mellszobrot, amelyet Zagyva László egész alakos alkotása váltott 2015. január 6-án. A mellszobor a Zárda templom udvarára került.

A szatmárnémeti római katolikus Székesegyház nem csak a katolikusok számára fontos épület. Bármilyen felekezethez tartozó hívek előtt nyitva áll és sokan be is térnek hétköznap is a városi tevékenységek, ügyintézések közötti szabadidőkben elmondani egy imát a "nagytemplomban" - ahogyan a szatmáriak ismerik.

A Székesegyházon jelenleg külső és belső felújításokat végeznek - felállványozták, cserélik a kupola fedését... Ha ezekkel elkészülnek egy felfrissült templommal találkoznak a szatmáriak.