Lokálhistóriák

Ha aszályos időben átsétálunk a dák vezérről, Decebal-ról elnevezett hídon, a Szamos alacsony vízállása megengedi, hogy megfigyeljük a régebb állt hidak tartóoszlopainak, pilléreinek maradványait. Micsoda hidak lehettek, micsoda faoszlopokat használhattak, hogy az idő, a több, mint 100 év vízmosása, sodrása, a kövek csiszolása sem tüntette el őket! Talán érdemes megismernünk jobban a múlt hídjait és azok történetét. Szatmárnémetinek már a vár létezésének idejében voltak hídjai. A régi, 1600-as évekből származó rajzokon látható több (három) híd jelzése is, amelyek a Szatmár városát körülvevő Szamoson való átjárást segítették. A Szamos ugyanis akkor még kevéssé volt szabályozott, több mellékága is volt, ezen vízimalmok őröltek. A hidak nem a mai értelemben vett vas- vagy betonhidak voltak, fából készültek és gyakran elvitte őket az áradás vagy a jégzajlás. Jeney György táblabíró "Egy szatmári czivis emlékiratai 1790-1820" című könyvében leírja, miután Szatmárnémeti püspöki

Időről-időre feltűnnek Szatmárnémeti egén a hadsereg helikopterei, vadászgépei (F 16, MIG 21 Lancer), az utcákon pedig harckocsik vonulnak. Mikor és miért történik ez? A román nemzeti ünnepek alkalmával Szatmár mintha kihangsúlyozódna. Ahhoz, hogy az okokat megértsük, meg kell vizsgálnunk közelebbről a román nemzeti ünnepeket. A magyar lakosság sokszor nem tudja, mit, mikor és miért ünnepel a többség, ezért is lehet hasznos ez az áttekintés. Kezdjük a Román Hadsereg napjával , amit 1959-óta október 25-én ünnepelnek (az 1959. október 1-jén iktatott 381-es dekrétum alapján, hiszen előtte, 1951. és 1959. között október 2-a volt a Román Hadsereg napja). Arra a momentumra irányítja a figyelmet, amikor a második világháború (1939-1945) végén, 1944-ben Románia újra az 1920-1940 közötti határok közé került - az 1940-es területvesztést követően, amikor is a második bécsi döntés után Észak-Erdély 4 évre visszatért Magyarországhoz. A z utoljára visszafoglalt városok pedig Szatmárnémeti

Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc mind rendelkeznek szatmárnémeti kötődéssel. És miután a "Költők, írók Szatmárnémetije, Szatmárja" első részében Kölcseyre, Petőfire, Jókaira, Adyra és Krúdyra figyeltünk, most áttekintjük az időben hozzánk közelebb álló írók-költők szatmári vonatkozásait. Miért fontos ez? Nos, például mert hajlamosak vagyunk legyinteni, mondván Szatmárnémeti, Szatmár nem fontos, nem adott nagy személyiséget a világnak és a kultúrának. Holott "Szatmárnak, azaz Szatmárnémeti városának és vidékének számottevő szerepe volt a magyar irodalom fejlődésében és a művészeti életben. Költői, írói – a szakírók is – az irodalmi és művelődési élet minden jelentős mozgalmában részt vesznek" - írja a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (Kriterion). A már említett neveken kívül hadd nyomatékosítsam még a fenti kijelentéseket Károly Gáspárral, aki Nagykárolyban született és bibliafordítás

Nem sokkal azután, hogy Szent István átvezette a magyarságot a keresztény hitre, megjelentek vidékünkön is az első keresztény templomok, így már a szatmári váron belül is állt templom - ezt Szűz Mária tiszteletére szentelték. Az 1213-mas nagyváradi regesztrum tesz említést a szatmári főesperességről. Persze ahogy a vár eltűnt, így az a templom is. És sok templom épült és tűnt el csaknem ezer év leforgása alatt. A mai Székesegyház nem messze az egykori vár helyétől áll ( arról, hol állt a vár, itt lehet olvasni ). Előde egy egytornyú, kisebb templom volt, amelyet 1786-1789 között építettek. Amikor pedig Szatmárnémeti püspöki székhellyé vált - 1804-ben megalapították a Szatmári Egyházmegyét - szükségessé vált egy nagy, a püspöki miséknek otthont biztosító templom. Lebontották hát a Piactéren állt egytornyú templomot és megkezdték a Székesegyház építését. Többször át-át alakították, példaképp az 1834-es földrengést követően, bizonytalan források szerint Hild József tervei alapján (