Karácsony és szilveszter a századelőn, Szatmárnémetiben

A karácsony, a szilveszter évszázadok óta piros betűkkel szerepel a naptárakban. Ezek a napok kiemelkedően fontosak a számunkra, úgy érezzük, nem telhetnek el nyomtalanul. A karácsony meghittséggel, a szilveszter napja pedig szórakozással átitatott - általában.
Kíváncsi voltam, vajon a múlt század elején hogyan próbálták emlékezetessé tenni a szatmári emberek a fent említett ünnepeket (amikor ugye még nem a televízió vagy az okostelefon "adta az ünnepet"), ezért a Hungaricana.hu segítségével felütöttem az 1900-eleji újságokat. A felfedezett-talált érdekességekből szemlézek alább.

Korcsolyáznak a hótakarta Deák-téren, fénykép a Berenczei-Kováts-ház ablakából. Forrás: Szatmárnémeti Anno Facebook-oldal.

A szentmisék és istentiszteletek, vendégeskedések, kántálások, betlehemezések mellett, karácsonykor a szatmári emberek szerettek színházba járni, ezért elmaradhatatlan volt ilyenkor a színházi előadás:

Az Uránia az Iparos Otthonban működött

 

  

 

De a színház mellett népszerűek voltak a zenés, táncos mulatságok is a Pannóniában, a Vigadóban, a Kaszinóban (a Katolikus Kaszinó a Cecil-ház melletti épületben működött)... Már karácsony másnapján több lehetőség adódott. Mint a cikkekből kiderül, nem csak tánccal mulatott a szatmári ember a századelőn, de meghallgatott egy-egy szavalatot, felolvasást, vicces dialógust is, társaival együtt énekelt...

 

 

 

Előfordult, hogy karácsonyi vadászatot is tartottak:

 

Rendszeresek voltak a karácsonyi vásárok:

  

Mindezek előtt azonban, elődeink nem feledkeztek meg a rászorulók megsegítéséről:

 

  

A gyerekeket is arra buzdították, megunt játékaikat adják tovább:

  

Érthető módon a kereskedők megpróbálták karácsonyi reklámokkal becsalogatni a vásárlókat:

 

 

Az újságok karácsonykor helyet adtak egy-egy hangulathoz illő versnek, tárcának is:

 


 És azt is megírták, ha épp verekedés volt karácsonykor:

 

A város amúgy szabályozta, mit és meddig lehet árusítani karácsonykor:


És, ahogyan telt, múlt a karácsony, egyre gyakrabban hangzott el a kérdés, miszerint: Mi lesz szilveszterkor? Hiszen az újévköszöntések, vendégségek mellett szívesen kerestek egyéb szórakozást is a szatmáriak.


Szilveszterkor is fontosak voltak a táncmulatságok, ahogyan a színházi előadások is. Előfordult, hogy a műfajokat ismét csak keverték:









És olyan is előfordult, hogy nagy fánk-evést tartottak szilveszter napján:
 
Akinek maradt ereje az Újévre, vagyis az új év első napjára, az mehetett köszöngetni, boldog újévet kívánni, persze némi viszonzást remélve:
 
Mindezeket látva, olvasva, elgondolkodhatunk azon, mi és mennyire változott meg a karácsony és a szilveszter megünneplésében. Járunk még színházba, érdekelnének-e a dalos-táncos mulatságok és meghallgatnánk-e tánc előtt vagy a szünetekben egy verset, egy vicces párbeszédet, egy bohózatot?...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei

A szatmári haszidok, akik New York-ban megépítették a Szatmárjukat

A szatmárnémeti hidak története

Zsinagógák, szatmári zsidóság

Pár év alatt megépítették az Újközpontot

Volt egyszer egy (nagy) kisvasút

A szatmári konyha – feledésbe merülő szatmári ételekről

Szatmárnémeti rejtélyes téglái

A szatmárnémeti régi főtér története

Szatmárnémeti a kis magyar világban