1989: Forradalom Szatmáron

Decemberben alap téma az 1989-es forradalom, idén pedig különösen, hiszen 30 év telt el a romániai kommunizmus bukása, Ceauşescu hatalomból való eltávolítása óta. Erről könyveket írtak, azokat el lehet olvasni, minket azonban ugye az is érdekel, mi történt Szatmáron a forradalmi időkben? Utánanéztem, s megpróbálom röviden összefoglalni a lényeget.

Előtte azonban személyes élményekkel kezdem. 1991 előtt Szatmárnémetinek a Szamos jobb oldala felőli részén éltünk egy szatmárnémeti lakónegyedben. Az egyik ablakból rá lehetett nézni egy forgalmasabb utcára, azon volt egy buszmegálló. Szerettem a buszokat nézni, ahogy elhaladnak. Egy nap nagy zavar lett, a buszok tömve haladtak, s annak ablakain lyukas zászlókat tartottak ki a hangos, rigmusokat kiáltó csapatok (Jos Ceauşescu! Revoluţie! - ilyesmit). Elfordítottuk az antennát 180 fokkal és a román tévét néztük. Egyszer bemondták, hogy bizonyos hírek szerint a terroristák Szatmáron is megmérgezték a víztározókat, ne igyunk csapvizet - pedig nekünk csak az volt. Apám feldühödött és azt mondta, "hagyjanak már ezzel a hülyeséggel"! Vett egy "kefíres" üveget (egy a tejes üvegtől valamivel kisebb kékes üveget) és vizet engedett a csapból. "Na, ha én meghalok, akkor ne igyatok csapvizet. De ha nem halok meg, akkor kapcsoljuk ki a tévét." Megitta és nem halt meg. De a tévét azért nem sokáig kapcsoltuk ki...

Fotó: Adevarul.ro - Iancu Gheorghe

És most az objektív történések: A fellelhető források szerint Szatmárnémetiben még 1989 decemberében sem sok jel nem mutatkozott arra vonatkozóan, hogy nagy változások vannak kiforrásban. Még december 21-én sem voltak munkásmegmozdulások, utcai csoportosulások, ezért a katonákat sem vezényelték ki a laktanyákból. A pártvezetők még december 22-én is a közigazgatási palotában, a megyei néptanács épületében voltak és konzultáltak Bukaresttel. Ez az a nap, amikor Nicolae Ceauşescu a Központi Tanács (Comitetul Central) épületének tetején helikopterbe szállt és elhagyta a fővárost, az utcán összegyűlt tömeg haragjától tartva. Amikor azonban kiderült Ceauşescu hatalomból való eltávolítása, Szatmárnémetiben is megszólaltak a gyárkürtök, a munkások pedig kimentek az utcákra, el a közigazgatási palotához, ahol a Nemzeti Gárda tagjai az oldalukra álltak, így gond nélkül elfoglalhatták az épületet. Iratokat dobtak ki, ezeket felgyújtották, beszédek hangzottak el. Egyes források szerint a hadsereg már a felszólaló a forradalmárokat védte. (2) Még 22-én bejelentették a Nemzetmegmentési Front Tanácsának (Frontul Salvării Naţionale - FSN) létrejöttét. Ahogyan a 22-i, úgy a 23-i tüntetés is békésen zajlott, vérontás nélkül. További beszédek hangzottak el, Czintos József színész is felszólalt. (1)

A Transindex.ro cikke szerint a magyarul felszólalók a következőket kérték: egyenlő jogokat valamennyi nemzetiségnek; jogot az anyanyelvi oktatásra minden szinten; jogot az anyanyelvű kultúra szabad gyakorlására; a szatmári magyar líceum újjáélesztését; anyanyelvi intézményeket; szabad nyelvhasználatot az intézményekben; helységek neveinek magyar használatát; önálló nemzetiségi képviseleti szervet, szabad vallásgyakorlást.

Később elbonyolódott a helyzet. Terroristákról beszéltek, az ivóvíz megmérgezéséről, magyarországi katonai alakulatok esetleges betöréséről. Ez mind a zavarkeltést szolgálta, hogy a hadsereg átvehesse az ellenőrzést, a város és a megye vezetését. Közben érdekvédelmi szervezetek, pártok alakultak vagy indultak el a szerveződés útján.

Rövid kitekintő: A Ceauşescu házaspár ugye december 22-én menekülni próbált helikopterrel, de mivel a katonaság légtérzárat rendelt el, csakhamar le kellett szállniuk. Gyalog mentek Târgovişte felé, ahol egy kutatóállomáshoz értek - a vállalat emberei értesítették a rendőrséget, akik elfogták és a helyi laktanyába szállították a diktátor házaspárt. Bukarestben Ion Iliescu lett a Nemzeti Megmentési Front elnöke, aki elrendelte egy rögtönítélő bíróság felállítását. Târgovişte-n, december 25-én a Rendkívüli Katonai Törvényszék (rögtönítélő katonai bíróság) elé állították, halálra ítélték és kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. (3) Szatmárnémetiben is általános volt a félelemmel kevert kétség és öröm a hír hallatán, a televízió által bemutatott képeket látva.

Fotó: Transindex.ro

Szatmárnémetiben az alakuló politikai helyzet további tüntetéseket hozott február elején is, ekkor leváltották a tanács ideiglenes elnökét. Március 14-én a Vatra Romanească főtéri tüntetésén hangsúlyt kaptak a magyarellenes hangok, kétnyelvű kirakatokat törtek be. Érthető módon a magyar közösség vezetői változtattak a március 15-i ünnepségre vonatkozó tervükön és a Székesegyházban bemutatott szentmise után nem mentek a Muhi-ház melletti Nicolae Bălcescu szoborhoz, ahol a Vatra Romanească tüntetői várták az ünneplőket (botokkal), hanem a Székesegyház melletti Krisztus szobornál tartották meg az ünnepi műsort - a szobor mellé téve a koszorúkat. Páran átszivárogtak a Bălcescu szobortól a Deák-térre és ott rendetlenkedtek, rongáltak, többen az újközponti főtérre mentek tüntetni. Többek szerint itt is a marosvásárhelyihez hasonló etnikai konfliktust készítettek elő.

Bizonytalanul indult tehát a rendszerváltás utáni korszak Szatmárnémetiben is, és az országos minták végül itt is megmutatkoztak, érvényt nyertek - a politikai alakulások tekintetében is.

Ez lenne dióhéjban. Aki több részletet szeretne megtudni a szatmári történésekről, a Transindex-en olvashat róluk. (1)

De valamit még fontos megemlíteni. Bár a források arról írnak, hogy Szatmáron a forradalom vér (halálos áldozatok) nélkül történt, mégis ismertek azok a hősök (vagy legalább is közülük heten), akik a forradalmi történésekben veszítették életüket az ország más részein. Közülük négyen katonaként haltak meg: Szabó Antal, Sófalvi György, Király Mihály és Gergely Csaba. Őket rendelték ki a "tűzvonalba"...

Salajan Raluca egyetemista volt, Ciul Ioan Marinel post mortem hadnagy, Zimbru Grigore pedig post mortem alhadnagy. A nevüket emléktábla őrzi a közigazgatási palota falán.

És készül egy emlékmű is a forradalomban elesett hősök tiszteletére az újközpont főterén, a közigazgatási palota és a Someşul nagyáruház között. A tervek szerint ezt idén (2019) december 22-én avatják fel.

Aki több képet nézne a szatmárnémeti forradalomról, megtekintheti a Portalsm beszámolóját Iancu Gheorghe kiállításáról.

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért! 

Hivatkozások:

1. Transindex.ro

http://itthon.transindex.ro/?cikk=19794

http://itthon.transindex.ro/?cikk=19854

2. Adevărul.ro

https://adevarul.ro/locale/satu-mare/cum-s-a-vazut-revolutia-satu-mare-balconul-palatului-administrativ-Tin-min-euforie-era-1_585a49f85ab6550cb8a078b9/index.html

3. Wikipedia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicolae_Ceau%C8%99escu