A szatmári színjátszás kezdetei

május 16, 2019

Szatmár szerette a komédiásokat, vándorszínészeket, már 1790-ből ismert, hogy „Komédia Játékot" tartott Móricz János három tagú társulata.

A Harag György Társulat honlapja is közli, a Kulcsár Edit jegyezte történeti leírásban is fellelhető Jeney János vallomása az elsőnek tudott magyar nyelvű színielőadásról:

„Nagy örömöt okozott a város népének sok bajai között Móricz János direktor komédia-játszó társasága, mely három tagból állott, a primadonnája a direktor úr hütöstársa Lengyel Mária vala. Ez volt Szatmár városában az első színtársulat, s július 8., 10. és 13.dik napján tartotta előadásait."

Ezután rendszeresen érkeztek vándortársulatok Kolozsvárról, Debrecenből, Miskolcról, Kassáról... Arany János is járt itt, 1836-ban Hubay Gusztáv társulatának tagjaként lépett fel a Csizmadiaszínben.

Az előadásokat a „Fehér ház” fogadóban, a Csizmadia-szín nagytermeiben, a Jeney csűrben, vagy a Kotrókertben alkalmilag felállított színpadokon tartották. A magyar nyelvű előadások segítették a magyar kultúra erősödését, az anyanyelvi műveltséget, felébresztették a szatmári közösség igényét a művészet iránt.

1847-ben már megkerülhetetlenné válik egy színházépület felépítése, Szatmár városa 1848 március 20-án díszelőadással nyitja meg színházát. A Püspöki palota mellett, a későbbi városháza helyén, a jelenlegi, régi főtéri kispark területén állt az ország első kőszínházai közé tartozó, Friedl János építész által tervezett épület. Már az elején kicsinek bizonyult, 1857-ben 10 páhollyal bővítik a termet. Molnár György és Hetény József társigazgatók együttese bérli a színházat. Molnár György alakította később a budai Népszínházat és ő fedezte fel Blaha Lujzát és Jászai Marit is. De a kor híres színészei is eljöttek Szatmárra, így 1842-ben 15 éves korában a Kotró-kertben lép fel a később a Nemzeti Színház elismert művésznője, Prielle Kornélia. A két színház közötti kommunikációt mutatja az is, hogy Szigligeti Ede előbb (1865-ben) a szatmári színház igazgatója volt, később lett a Nemzeti Színházé.

Operát, operettet, énekes bohózatot, népszínműveket, drámát, klasszikus és kortárs szerzők műveit játszották ebben az időben.

A régi színház mintegy negyven évig állt. 1887-ben új színházépületet tervezett Voyta Adolf pápai műépítész, 1889. május 18-án tették le az alapkövét és kezdte meg az építést Szikszay Lajos debreceni építész, míg a régi helyére 1889 és 1891 között felépítették a Városházát. Itt érdemes megjegyezni, hogy az új színház helyének megválasztásakor szó esett az Árpád utca és Széchenyi utca találkozási pontjára is, ahol ma az ortodox templom áll. A színház az Attila utca felé nézett volna bejáratával. A kapun kilépők tekintete elé tárult volna az Árpád utca parkja...

1892. január 14-én avatták fel a város új színházépületét, ez az, amiben ma is működik az Északi Színház Harag György társulata. Az első világháborúig szépen fejlődött a színház, akkor megtorpan, a társulat szétzilálódik. Utána a Romániai Színészegyesülethez csatlakozik a szatmári társulat. A második világháború ideje alatt, 1944 szeptemberében a színház épületét is találat érte, a színházterem hosszú időre használhatatlanná vált. Amíg a színházat újjáépítették, a Cecil és az Iparosotthon fogadta be a közönséget és a műkedvelőkkel kiegészülő színtársulatokat.

Az Északi Színház, mint intézmény megalapításának története Nagybányán kezdődik, és Harag György nevéhez fűződik, aki ott magyar tagozatot alapít 1953-ban. A körülmények ott nem bizonyultak megfelelőnek a fejlődésre, ezért 1956-ban kérik a Szatmárnémetibe való átköltözés engedélyezését, amit a Tartományi Párt- és Végrehajtó Bizottságtól meg is kapnak.

1957. április 1-ig a társulat a Nagybányai Állami Színház szatmári magyar tagozataként működik Harag György vezetésével, amikor a szatmári társulat hivatalosan kiválik a nagybányai színház intézményéből. Ettől kezdve Szatmári Állami Magyar Színház néven működik az intézmény, a román társulat 1968-as megalakulásáig (1947 és 1948 között működött egy román színház Szatmárnémetiben, Constantin Nottara Színház néven). A román tagozat megalapításával az intézmény nevét is megváltoztatták Szatmári Állami Magyar Színházról Szatmárnémeti Északi Színházra.

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért!