Zsinagógák, szatmári zsidóság

május 12, 2019

“A szatmári zsidóság a Holokausztig a Kárpát-medence egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége volt. Szatmáron hiteles forrásban a zsidók először 1712-ben szerepelnek, mint Morvaországból és Galiciából betelepülők. Egyes történészek szerint már éltek itt zsidók a XIV században is. Károlyi Sándor gróf 1724-ben több családot telepít Nagykárolyba és Erdődre. A szatmári vidékekre sok zsidó a szomszédos vármegyékből (Máramaros, Ugocsa és Szabolcs), illetve Galíciából települtek le. Így 1786-ban, Nagykárolyban már 1796 zsidó élt, a vármegyében pedig 2573. Számuk folyamatosan gyarapodott: 1825-ben 7305, 1870-ben 16841, 1910-ben 29468. Az egyik legnépesebb zsidó lakosságú erdélyi város volt Szatmárnémeti.” (1)

A Szatmár Megyei Múzeum idén májusban még megtekinthető kiállításán az egyik panón szereplő információk szerint 1712-ben Gróf Károlyi Sándor több zsidó családot telepített le Nagykárolyban és Erdődön. Szatmárnémetibe való betelepülésüket csak 1842-től engedélyezték. Elsők között telepedett le Grósz, Borgida, Spitz, Dániel, Steinberg, Kesztenbauer, Trebics, Farkas, Klein és a Freud család. (4)

A Szatmárba érkezett első zsidók, sör és szesz forgalmazásával foglalkoztak, ezért pedig haszonbért fizettek a városnak. Anyanyelük a jiddis volt, ami a héber és a német nyelv ötvözetéből született. Egy idő után felemelték az adókat, kirekesztették őket, ezért elmentek s majd csak az 1800-as évek közepén jöttek vissza. 1842-ben alakult a zsidó hitközség, 1856-ban zsinagógájuk volt a várdomb utcán – ez kisebb volt a mainál. A mai, 850 férőhelyes nagy zsinagógát 1890 körül emelték. (4) Ezt követően a közösség prosperált, a két világháború között számuk a lakosság majd' harmadát tette ki. 1850-ben 128 zsidó lakosa volt Szatmárnémetinek, 1880-ban 2396, 1910-ben 7194, míg 1941-ben Szatmárnémeti 50 048 lakosából 12 960 volt zsidó, vagyis 24,9 %. (4) Több zsinagógájuk és imaházuk volt, de kórházuk, fürdőjük is... igen fürdőjük, hiszen a zsidó hit megköveteli a fürdő meglétét is. Itt is teszek egy kiegészítést, hiszen a Szatmár Megyei Múzeum tárlata számokat is hoz, eszerint 2 zsinagógával, 25 imaházzal, 2 temetővel (ortodox és status quo ante) rendelkeztek. (4)

“A városban 2 hitközség volt: az ortodox és a status quo ante. Az ortodox hitközség 1842-ben alakult és a következő főrabbik működtek: Mandelbaum Benjámin (1842-1897), Grünwald Juda és Lázár (1897-1928) és Teitelbaum Joel (1935-1944).

A status quo ante hitközség 1898-ban alakult. Elnöke Csengeri Máyer Sándor, később Princz Ármin volt. A rabbik pedig: Jordán Sándor (1903-1935), Friedmann József (1935-1944) és Klein Ernő (1946-1948). Mindegyik hitközségnek saját temetője volt.” (1)

A zsinagógák közül mára csak egy maradt meg, az 1891-1893 között épült Várdomb (Decebal) utcai, amely az ortodox zsidók számára épült. Ehhez 1927-ben építettek egy kisebb melléképületet, a Talmud Tóra Imaházat. A Mandelbaum Farkas főrabbi idején épült zsinagógát a város zsidósága Nagytemplomnak is nevezte.

850 férőhelyes terme és hatalmas női karzata van. Kiépítése és berendezése az ortodox zsinagógák tipikus felépítése szerint történt: hátul tóraszekrény, két oldalán az elöljárók padjai, a bima (szószék) pedig középen található, ellentétben a neológok keresztény típusú szószékeivel. A nők a karzatokon foglaltak helyet, rácsos elválasztófal mögött. Orgona - természetesen - nincs a zsinagógában (Szatmárnémeti egyetlen zsinagógájában sem volt ilyen hangszer, még a későbbi, neológba hajló státuszkó hitközség is tartózkodott ettől az újítástól). Mandelbaum rabbi még az ortodoxoknál megengedett, egyes ortodox hitközségekben akkor divatos újításnak számító kórust is tiltotta - csupán énekes kántora volt a gyülekezetnek. (2)

A Hám János (Bem) utcában állt, sokáig használaton kívül volt egy kis zsinagóga, a Chevra Máchziké Tóra, amely 2007 júliusában omlott össze. De volt még egy fontos zsinagógája a városnak, és a jelenlegi városi rendőrség székhelyét adó épület helyén állt, az Eötvös utcán. Ez az 1905-ben épült zsinagóga a Status Quo Ante nevet viselte, az 1965-ben bontották le. Egy épületrész maradt meg belőle, ezt a rendőrség ma is használja.

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért!

Status Quo zsinagóga

Status Quo beltér

Status Quo belülről, elhagyatva, porosan, bontásra várva, 1965.

A megmaradt melléképület.

A Várdomb-utcai zsinagóga

A Bem utcai Chevra Machzikej-Tora

A Bem utcai Chevra Machzikej-Tora, miután beomlott

Izraelita Hevra, Tompa utca

Hevra, Tompa utca

Vizsnitz, Petőfi utca

Hassidic, a tóraleckék helyszíne, a Báthory utcában 1979.

Hassidic, Báthory utca beltér, 1979.

A Várdomb utcai fürdő

Szatmárnémetiben 1944 április 5-étől sárga csillag viselésére kötelezték a zsidókat. „25-én adták ki a rendeletet az Észak-erdélyi zsidók deportálására. Május 3-án megkezdték a gettósítást. A szatmárnémeti gettó a Kölcsey (Iuliu Maniu) utca, Károlyi köz (Kogălniceanu), József főherceg (Brâncoveanu) utca, Báthory (Martirilor deportaţi) és Kert (Golescu) utcák között volt felállítva. A gettóban három nap alatt 18900 zsidót zsúfoltak össze, a szatmárnémetieken kívül 2200 nagykárolyit, illetve a Szatmár megyei községek zsidóságát. Szatmárnémetiből 6 szerelvény indult (átlagosan 3300 személlyel). A szerelvények május 19, 22, 26, 29, 30-án és június 1-én indultak, összesen 18863 deportálttal. A hat vonat visszatérés nélküli útja Birkenau és Auschwitz haláltáboraiba vezetett.” (1)

A Szatmár Megyei Múzeum tárlatának panója a gettóval

10 híres szatmári zsidó:

1. Baradlay László - színész és újságíró, akit annak ellenére elhurcoltak, hogy áttért a keresztény hitre

2. Szabadkay József - színházigazgató, akinek a vidéki Magyarország az első forgószínpadot köszönheti, és akit 70 évesen vittek el a haláltáborba, de út közben megfulladt a vagonban

3. Markovits Rodion - író, akinek a Szibériai garnizon címû regénye sokáig kötelező olvasmány volt az iskolákban

4. Szép Ernő - író

5. Dénes Sándor - újságíró

6. Erdős I. Pál - festő

7. Adler Kaba - grafikus, festő, aki dr. Scheffler János püspököt is megfestette

8. Harag György - rendező, az ő nevét viseli ma a szatmárnémeti színház társulata

9. Chorin Ferenc - politikus
10. Kelemen Samu - politikus

A szatmári haszidok

A haszidizmus egy népi-kabbalista jellegű úgynevezett „örömvallás”, a zsidóságon belüli szellemi ébredési mozgalom, amely mindig nagy rebbék, caddikok vagy maggidok köré szerveződik.

A Teitelbaum rabbidinasztia a haszidizmus egyik legnagyobb, leghíresebb, máig élő és virágzó rabbidinasztiája. Mai híveik "Szatmár dinasztiának" is nevezik. Teitelbaum Mózestől indul a Teitelbaum dinasztia, mely Drubitsch városán keresztül aztán Máramarosszigetre is eljut, és ez a város válik a Teitelbaumok legfőbb fellegvárává. Onnan érkezett Nagykárolyba, majd Szatmárnémetibe Teitelbaum Joel és édesanyja egy rebbe-örökösödési vitát követően. Szatmárnémetiben Teitelbaum Joel főrabbi lett, de soha nem sikerült teljesen haszidizálnia Szatmár zsidóságát.

A világháború után Amerikában és Izraelben alakult ki az úgynevezett Szatmár haszid, más néven szatmári haszid mozgalom, a holokauszt elől elmenekült Teitelbaum Joel vezetésével. Sokan csatlakoztak hozzá, akik szatmári rebbének tekintették és nevezték őt. Ez lett a Szatmár haszidizmus legfőbb vallási vezetőjének kijáró megszólítás. A Szatmár mozgalomhoz csatlakoztak az egykori máramarosszigeti holokauszttúlélő haszidok is, de más haszid irányzatok képviselői, sőt, korábban nem haszid zsidók is.

A Szatmár haszid mozgalom a zsidóságon belül az egyik legnagyobb haszid felekezet. Amerikában, Kanadában, Izraelben mintegy 100 000 követője van, élén pedig jelenleg is a Teitelbaum rabbidinasztia áll. (3) Bővebben itt írtam a szatmári haszidokról.

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért!