Pár év alatt megépítették az Újközpontot
A kommunista idők a legtöbb erdélyi városra (is) rányomták bélyegüket.
Nicolae Ceaușescu, építészeivel igyekezett egy stílusnak megfelelően átalakítani a városközpontokat, beépíteni a régi stílusú -
klasszicista, szecessziós, neobarokk, eklektikus - épületekkel büszkélkedő
főterekbe vagy teljesen új "centru"-kat (központokat) létrehozva. Így
épült be (a szó átvitt értelmében azonban sohasem sikerült beépülniük) az
Aurora szálloda és a Divatház (Moda) a Deák térre (korábbi Piactérre). Erről itt írtam részletesebben...
Az Újközpont ábrázolása a diktátorral
De kiépült egy új főtér (Centru civic), közigazgatási épület-együttessel, Művelődési Házzal,
a Someșul nagyáruházzal és tömbházakkal körülvéve. A hetvenes évek végén, a
nyolcvanas évek elején "húzták fel" a városnak egy elhanyagolt, nagyrészt a
cigány kisebbség által lakott részén, a Szamos partjához közel. Gyehennának
hívták ezt a területet, ami ugyanakkor a Deák térhez igen közel volt, egy
utcányira - a Batthyány utca kötötte össze, amit az építkezések idejében 25
Octombrie utcának hívtak. Így is lett a mai neve Október 25-e tér (P-ța 25 Octombrie).
Annyit még a Szamospart elhanyagolt jellegével kapcsolatban megemlítenék, hogy
a másik oldalt is hasonló volt a helyzet, annak a "szegénynegyednek"
a neve Digesztor volt. (1)
Térképrészlet, közvetlenül az új főtér kialakítását megelőző időkből (4)
Az Újközpont megvalósításait figyelembe véve az 1972-1984 közötti 12 év,
amíg épült igen kevésnek mondható. Gondolkodjunk csak el, milyen ütemben épül
ma bármi is... Itt kapott helyet, a tér "ékköveként" a közigazgatási palota (Palatul administrativ), amely a maga 97 méterével, 15
emeletével (12 ezer négyzetméterével) sokáig a legmagasabb romániai épületnek
számított. (2) Nicolae Porumbescu jászvásári építész tervei alapján és
irányításával készült el, nem csak a palota, de a tér másik oldalán álló
művelődési ház, a Someșul nagyáruház, a környező és szamosparti tömbházak is. Az urbán legenda szerint a főépítész úgy álmodta meg, hogy
a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, mellette a művelődési ház a
kutyája, amelyek őrzik az épületek alkotta nyájat. Az újközponti építkezésekkor
is megküzdöttek a homokos-vizenyős talajjal, csak az alapot két évig öntötték - hiszen az egykori vár árka húzódott a Batthyány utca vonalán. A közigazgatási palotába terveztek 66 m magasságban egy amfiteátrumot - ez nem
valósult meg, ahogy a legfelsőbb szintre megálmodott Román Kommunista Párt
múzeuma sem, sőt, a csúcsba tervezett harangok sem kerültek oda. Ehelyett a tornyába elhelyeztek
egy hangszórót, amely óránként zenélt (trombitált) a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején még mindig - erre én is emlékszem (2024 áprilisában Nagyvárad főterén hallottam a polgármesteri hivatal épületének tornyából ugyanazt a dallamot, trombitszólót).
Az még tudott, hogy hozzávetőlegesen 1000 ember dolgozott a palota
megépítésén, amely végül 54 milliárd lejbe került, vagyis 3 milliárd dollárba,
az 1985-ös árfolyamon (evz.ro információ).
Iancu Gheorghe-nak tulajdonított kép - épül a közigazgatási palota
Amit az újközponti építkezésekkel kapcsolatban feltétlenül meg kell még
említeni, hogy a Csizmadiaszín hátánál, az újközpont és a Várdomb utca közötti
részre terveztek egy szállodát is, ami hasonló jegyeket, beton-díszítőelemeket
hordozott volna, mint a közigazgatási palota. Európa Hotel névvel álmodták
meg, ennek építése azonban abbamaradt, és még a 90-es években is csak betonváza
éktelenkedett. Egy vállalkozó vásárolta meg, leverte a díszítőelemeket és
többek között fém lapokkal vonta be a homlokzatot. "Europa plaza" - ez volt a neve
az első években, mára azonban már a felirat is eltűnt róla - irodák, üzletek,
lakások találhatók benne.
Az újközpontot nem csak a közigazgatási palota, a Művelődési Ház, a
Someșul Nagyáruház és az Európa Hotel alkotta. Egységes egészként tervezték a
tömbházakkal, amelyek aljában üzletek kaptak helyet. Mindez tükröződött
a Szamosban, melynek megerősített töltéseire két híd vezetett, vezet át.
***
FRISSÍTÉS (2020. október 13.):
Nemrég a kezembe akadt a Szatmári Hírlap 1980. szeptember 28-i, vasárnapi száma, amely interjút közöl a közigazgatási palota építőjével, Nicolae Porumbescu-val. A Paizs Tibor jegyezte interjúból sok minden kiderül a tervező és műépítész szándékaival, az épület rendeltetésével kapcsolatban, ajánlom figyelmükbe:
"Szerkesztőségünk vendége volt Nicolae Porumbescu műépítész
Szatmáron épül az ország legmagasabb épülete. A „nagy ház” – ahogyan a szatmáriak nevezik – tervezőmérnöke Nicolae Porumbescu műépítész, egyetemi tanár, a Iaşi-i egyetem műépítészeti karának prodékánja. A tervezést alapos helyismereti és környezettanulmány előzte meg, így hát a professzor jól ismeri a várost. az itt élő embereket. Szívesen s gyakorta jár Szatmárra és nem csupán a „nagy ház” kedvéért. Szándékában áll megismerni a vidéket is. Alig egy órával beszélgetésünket megelőzően érkezett meg Géresről.
– Csodálatos parasztházakat láttam, meg egy kopja- fás temetőt, nagyon mély hatást tett rám. A szeretet, az együvé tartozás, az örökérvényű nagy emberi szolidaritás nyilvánul meg ezekben az egyszerű faragványokban. A tárgyaknak csodálatos a szimbolikájuk. így van ez ezzel az épülettel is. Amikor ezt a „házat" terveztem, lelkem legőszintébb hangjaira figyeltem. Teljes hitem és igaz emberi magatartásom van ebben az épületben, és bizalom benne, hogy ez a hit, ez a magatartás, az eszme, ami bennem munkált, a szatmári ember lelkébe, tudatába is beleköltözik. Hiszem, hogy ez a torony az itt élők pszichológiáját is megváltoztatja, meg kell hogy változtassa. A tervezés során ezer évet zarándokoltam vissza a történelemben, hogy benyomásaim szintéziseként itt és nem másutt. így és nem másképp álljon ez az épület.
Úgy éreztem, hogy kötelességem egy olyan maradandó Jelet állítani erre a tájra, ami méltóan hirdesse és adja tudtára a sörön következő nemzedékeknek mai szabadságunkat, emberi büszkeségünket. Amennyiben ez a „ház” képviselni fogja meggyőződésemet és hitemet, amennyiben ez a hit, e szimbólum által jelen lesz az itt élő emberek tudatában, annyiban éri el célját. Meggyőződésein, hogy ez a Jel sehol másutt az országban nem lenne ennyire tiszta, ennyire igaz.
– Sokan állítják, hogy ez a hatalmas konstrukció nem illeszkedik szervesen a városképbe.
– Szatmár egy olyan város, ami előtt szép jövő, nagy lehetőségek állnak. Én már látom, hogy talán nem is a túl távoli jövőben óriási építészeti remekművek fognak itt épülni. Kisszerűségünkkel, a régihez való feltétlen ragaszkodással nagy hibát követnénk el, az utánunk következő nemzedékeket fosztanánk meg attól, hogy egy csodálatosan szép városban éljenek.
– Nekem is, másnak is feltűnt az épület belső terének különössége, a termek szokatlan alakja. Mit tudna erről mondani?
– Mindenkit meg szeretnék nyugtatni afelől, hogy a belső tér kiképzése minden állítólagos különössége ellenére a bizalmat fogja kelteni az emberekben. Örömmel, nyílt szívvel fognak belépni ennek a háznak az ajtain, hogy dolgaikat elrendezzék.
– Sokan kérdezik, mi a szerepe, mit rejt az a furcsa alakú tetőszerkezet?
– Ott lesznek elhelyezve a harangok. Minden nap, az est közeledésekor, pontosan este 7-kor megszólalnak majd ezek a harangok, hogy mindenkinek hirdessék, elérkezett a jól megérdemelt pihenés órája. Ez az esti harangjáték hagyománnyá fog válni Szatmáron.
– Az eddig elmondottakból az derül ki, hogy ön nagyon erőteljesen kíván ezzel a konstrukcióval „beleavatkozni” az életünkbe. Megmondaná, milyen jogon?
– Igen, beleavatkozom. Hogy milyen jogon? A sebész jogán. A terv kommunista szemléletemből fakadt. Minden kommunistának kötelessége tisztán élni.
– Úgy tűnik, ön elsősorban egy elméleti kérdést oldott meg ezzel a konstrukcióval. Más munkáira, a bukaresti cirkusz építésére például mi ihlette?
– Szeretem a cirkuszt és csodálom a cirkusz művészeit, akik minden pillanatban az élettel és a halállal játszanak, egy olyan kupolát akartam építeni, ami e bátor emberek fölé úgy magasodik, miként az ég boltozatja.
– Visszatérve a mi nagy „házunkra”. A toronyház 86 és fél méter magas. Ez országos rekord, s leszorítja a dobogóról az Intercontinentált. Tájékoztassuk olvasóinkat, mi is lesz a szerepe ennek az épületnek.
– Tizenhatodik emeletéig megyei érdekeltségű intézmények, irodahelyiségek kapnak helyet, a következő három szinten múzeum, fentebb harangterek, torony és terasz, melyről bárki betekintheti, a várost, ha úgy tetszik akár a jövőbe is beleláthat.
Szatmáron épül az ország legmagasabb épülete. A „nagy ház” – ahogyan a szatmáriak nevezik – tervezőmérnöke Nicolae Porumbescu műépítész, egyetemi tanár, a Iaşi-i egyetem műépítészeti karának prodékánja. A tervezést alapos helyismereti és környezettanulmány előzte meg, így hát a professzor jól ismeri a várost. az itt élő embereket. Szívesen s gyakorta jár Szatmárra és nem csupán a „nagy ház” kedvéért. Szándékában áll megismerni a vidéket is. Alig egy órával beszélgetésünket megelőzően érkezett meg Géresről.
– Csodálatos parasztházakat láttam, meg egy kopja- fás temetőt, nagyon mély hatást tett rám. A szeretet, az együvé tartozás, az örökérvényű nagy emberi szolidaritás nyilvánul meg ezekben az egyszerű faragványokban. A tárgyaknak csodálatos a szimbolikájuk. így van ez ezzel az épülettel is. Amikor ezt a „házat" terveztem, lelkem legőszintébb hangjaira figyeltem. Teljes hitem és igaz emberi magatartásom van ebben az épületben, és bizalom benne, hogy ez a hit, ez a magatartás, az eszme, ami bennem munkált, a szatmári ember lelkébe, tudatába is beleköltözik. Hiszem, hogy ez a torony az itt élők pszichológiáját is megváltoztatja, meg kell hogy változtassa. A tervezés során ezer évet zarándokoltam vissza a történelemben, hogy benyomásaim szintéziseként itt és nem másutt. így és nem másképp álljon ez az épület.
Úgy éreztem, hogy kötelességem egy olyan maradandó Jelet állítani erre a tájra, ami méltóan hirdesse és adja tudtára a sörön következő nemzedékeknek mai szabadságunkat, emberi büszkeségünket. Amennyiben ez a „ház” képviselni fogja meggyőződésemet és hitemet, amennyiben ez a hit, e szimbólum által jelen lesz az itt élő emberek tudatában, annyiban éri el célját. Meggyőződésein, hogy ez a Jel sehol másutt az országban nem lenne ennyire tiszta, ennyire igaz.
– Sokan állítják, hogy ez a hatalmas konstrukció nem illeszkedik szervesen a városképbe.
– Szatmár egy olyan város, ami előtt szép jövő, nagy lehetőségek állnak. Én már látom, hogy talán nem is a túl távoli jövőben óriási építészeti remekművek fognak itt épülni. Kisszerűségünkkel, a régihez való feltétlen ragaszkodással nagy hibát követnénk el, az utánunk következő nemzedékeket fosztanánk meg attól, hogy egy csodálatosan szép városban éljenek.
– Nekem is, másnak is feltűnt az épület belső terének különössége, a termek szokatlan alakja. Mit tudna erről mondani?
– Mindenkit meg szeretnék nyugtatni afelől, hogy a belső tér kiképzése minden állítólagos különössége ellenére a bizalmat fogja kelteni az emberekben. Örömmel, nyílt szívvel fognak belépni ennek a háznak az ajtain, hogy dolgaikat elrendezzék.
– Sokan kérdezik, mi a szerepe, mit rejt az a furcsa alakú tetőszerkezet?
– Ott lesznek elhelyezve a harangok. Minden nap, az est közeledésekor, pontosan este 7-kor megszólalnak majd ezek a harangok, hogy mindenkinek hirdessék, elérkezett a jól megérdemelt pihenés órája. Ez az esti harangjáték hagyománnyá fog válni Szatmáron.
– Az eddig elmondottakból az derül ki, hogy ön nagyon erőteljesen kíván ezzel a konstrukcióval „beleavatkozni” az életünkbe. Megmondaná, milyen jogon?
– Igen, beleavatkozom. Hogy milyen jogon? A sebész jogán. A terv kommunista szemléletemből fakadt. Minden kommunistának kötelessége tisztán élni.
– Úgy tűnik, ön elsősorban egy elméleti kérdést oldott meg ezzel a konstrukcióval. Más munkáira, a bukaresti cirkusz építésére például mi ihlette?
– Szeretem a cirkuszt és csodálom a cirkusz művészeit, akik minden pillanatban az élettel és a halállal játszanak, egy olyan kupolát akartam építeni, ami e bátor emberek fölé úgy magasodik, miként az ég boltozatja.
– Visszatérve a mi nagy „házunkra”. A toronyház 86 és fél méter magas. Ez országos rekord, s leszorítja a dobogóról az Intercontinentált. Tájékoztassuk olvasóinkat, mi is lesz a szerepe ennek az épületnek.
– Tizenhatodik emeletéig megyei érdekeltségű intézmények, irodahelyiségek kapnak helyet, a következő három szinten múzeum, fentebb harangterek, torony és terasz, melyről bárki betekintheti, a várost, ha úgy tetszik akár a jövőbe is beleláthat.
Paizs Tibor"
No és a végén ejtsünk szót azokról az épületekről is, amelyeket lebontottak azért, hogy az Újközpont megépülhessen. A régi képeken is látható, hogy a Deák tér és a Batthyány utca sarkán, ahol jelenleg a "Sajtblokk" áll, egy impozáns, emeletes, a tér architektúrájába illő épület állt (bár egyes információk szerint ezt az 1944-es bombázások után részben le kellett bontani). De rajta kívül, a Batthyány utcán végig házak álltak. Ezek persze útban voltak, lebontásra kerültek.
Erről a Batthyany-utcai sarki épületről már ki tudja, hogy mi volt?
Az "Epoca Nicolae Ceaușescu" című könyv illusztrációiból válogatva
A könyv, igazából album, a diktátor 1985-ös szatmárnémeti látogatásának állomásait örökíti meg
A Someșul nagyáruház kívülről s belülről 1985-ben
Bibliográfia:
1. Muhi Sándor, Szatmárnémeti városismertető, 2001 Szatmárnémeti
1. Muhi Sándor, Szatmárnémeti városismertető, 2001 Szatmárnémeti
2. https://adevarul.ro/locale/satu-mare/palatul-administrativ-satu-mare-zgarie-nori-perioadei-ceausiste-1_550b31d1448e03c0fdb7b714/index.html
3. Epoca Nicolae Ceaușescu, Mari împliniri în Județul Satu Mare, 1988
4. Doru Radosav, Ghid de oraş Satu Mare, Editura Sport-Turism, 1984
4. Doru Radosav, Ghid de oraş Satu Mare, Editura Sport-Turism, 1984
5. Szatmári Hírlap, 1980. szeptember 28.
Szerintem keveritek a milliót a milliárddal és a lejt a dollárral. 54 milliárd dollár az ma úgy 100-120 milliárd lenne, tehát Románia költségvetésének tobb mint fele, annyiba csak nem került. Egy dollár meg akkoriban nem 1 lejt hanem inkább tízet ért
VálaszTörlésA Batthyány utcai saroképületet lebombázták a második világháború idején, a többit dózerolták!
VálaszTörlésKedves "Unknown"!
VálaszTörlésA milliókra s a dollárokra vonatkozó információt, ahogy eredetileg jelöltem is, innen kaptam: https://adevarul.ro/locale/satu-mare/palatul-administrativ-satu-mare-zgarie-nori-perioadei-ceausiste-1_550b31d1448e03c0fdb7b714/index.html
A sarki épületre vonatkozó infót köszönöm!
VálaszTörlésEgy 54-es amúgy valóban pluszban volt, javítottam. Mivel többnyire éjszaka van időm a bejegyzések megírására, sajnos lehetnek elütések...
VálaszTörlés