Szatmár, Szatmárnémeti, a kezdetek, a vár...
Sokan nem tudják, mennyi történetet, emléket rejt ez a vidék, mennyire
érdekes a múltja, s mennyi lehetőség lenne a jelenben, ezért hajlamosak
legyintően beszélni Szatmárról és Szatmárnémetiről. Szatmár a megye neve,
Szatmárnémeti a megyeközponté, de létezett egy Szatmár vármegye is, a Magyar
Királyság közepe táján, vagyis épp itt. Északról Bereg, Ugocsa és Máramaros,
keletről Szolnok-Doboka, délről Szolnok-Doboka, Szilágy és Bihar, nyugatról
pedig Szabolcs vármegye határolta.
Honnan a "Szatmár" név? Egyesek szerint az ősi magyar Zothmar
személynévből, mások szerint a német Salzmarkt
- sópiac - megnevezésből, hiszen a középkorban a Szamoson úsztatták le a sót és
szállították nyugat felé... 1150-ben Zothmar néven említik először. De a híres
Anonymus is említette elbeszélésében: honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek
Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették - ez még
csak földvár volt.
Honnan jött a "Németi"? A honfoglalás idején nem sokan laktak
ezen a vidéken, amely természeti viszonyait tekintve lápos síkság volt.
1006-ban aztán Szent István felesége, Gizella bajor vadászokat hozatott a
Szamos-környékére. Tehát németeket - innen a "Németi" utótag. Németi,
amúgy külön városrészt képezett (itt laktak inkább az említett németek), a
Szamos egyik ága kiszáradását követően, 1715-ben egyesült Szatmárral - így lett
a város neve Szatmárnémeti, és ekkor lett szabad királyi város.
Szatmár 1686, rézkarc (Jacob Peeters)
Később, a város növekedésével bekebelezte Hóstáncot és ugye jóval később Zsadányt is (Szatmárzsadány). Hóstáncról azt kell tudni, hogy a Szamos folyásának szabályozása (a XVIII. század második fele) utána bal oldalon maradt területet nevezték így. Hóstánc-ai amúgy más városoknak is
voltak, például Kolozsvárnak: a megnevezés a német Hochstadt-ból jön, jelentése felsőváros, bár ez
esetben inkább előváros vagy külváros. A területen persze korábban is voltak házak, sőt, külön egyház és iskola is, amíg 1680-ban a törökkel vegyült erdélyi hadak föl nem égették. Azt követően persze lassan visszaszivárogtak a szatmáriak a Hóstáncba is.
Volt Szatmárnak is vára?
Hol?
Volt bizony. Az Árpád-kori földvárát a tatárok 1241-ben lerombolták, később másikat építettek. Szabályos ötszögletű volt, megközelítését két kapu szolgálta,
föld töltés és árok vette körül. Az árokban folyt a Szamos. 1543-tól kőfal
vette körül a várat. A töltésen oszlopok álltak, amelyeket gyékény font össze -
tudhatjuk meg Beliczai János feljegyzéseiből. A talaj vizenyős volta miatt a
vár alapjait nagyobb méretű kőtömbökre és néhány sornyi téglára fektették le a
korabeli építők - az épületeket később is így "alapozták",
Szatmárnémeti központjában majd' mindet. Nem csak hadászati célokat szolgált, a
várban volt Szatmárnémeti első katolikus temploma is, amelyet Nagyboldogasszony
tiszteletére szenteltek (a Kálváriával szemben állt, a Lechner-ház helyén). 1535-től
a vár az osztrákok kezére került. 1555-től 1558-ig Báthory István a
parancsnoka, a későbbi erdélyi fejedelem, majd lengyel kapitány.
Az elhelyezkedését tekintve, Beliczai János feljegyzései szerint a mai Str. Cetății (Várdomb), Str. Eminescu
(Szirmai u), Str. Mircea cel Bătrân (Kossuth Lajos u), Str. Aurel Pop (Majláth)
utcák környékén állt. Hozzá kell tenni, mivel a várat többször lerombolták, újjáépítették, más-más sugarat zártak be a várfalak. Ezért találtak várfal-maradványokat a Királyi Katolikus Főgimnázium, de a Püspöki Konviktus építésekor is, sőt, a jelenlegi "Megmaradás háza" építésekor (az egykori nyári színház, korábban kanonoki kert területén).
A vár 1723-ig állt, akkor árkát, töltését eladták házhelyeknek, anyagát
széthordták.
Beliczai János rajza
átültetve egy régi térképre
és egy maira
Megjegyzések
Megjegyzés küldése