A Kazinczy utca épületei és történetük

A Kazinczy (Ștefan cel Mare) utca az egyik legismertebb a városban. Impozáns épületei, századfordulós, illetve korábbi időkből származó polgárházai visszahozzák kicsit a régi idők levegőjét. Ha a Deák térről (régi főtérről) indulunk, jobb felől rögtön a kereskedelmi és ipari bank épületét találjuk (jelenlegi szocialista pártszékház), amely a Weisz ház helyére épült 1894-ben vármegyei bank célzattal, bal felől pedig a jelenlegi Astoria szálló épületét, amely az örmény származású Antal család háza helyére épült. Ez utóbbinak földszinti termeiben az elejétől fogva üzletek működtek, az emelete pedig lakrészként szolgált. Az 1800-as években a tehetős emberek érthető módon a Deák-tér környékén építették házaikat. S aztán a Kazinczy utca felé építkeztek - főleg, miután Hám János püspök (1827-1857) elkanyaríttatta a Szamos egyik holtágát és feltöltette azt. Így felszabadult a Kazinczy utca - Szent István tér területének nagy része. Korábban ugyanis ott is folyt a Szamos (a folyó rendezéséről itt írtam).

A Kazinczy utcát ma sokan "macskaköves utcaként" nevezik kövezete miatt és ez nem épp helyes, azok a sárga kövek ugyanis nem macskakövek, hanem keramit kövek. A keramit a Magyar Kerámiagyár Rt. saját fejlesztésű kerámia útburkoló anyaga, mely különféle méretű, tömörré égetett mésztartalmú agyagból sajtolt, sárga színű útburkoló téglákból áll. A 20. század során számos közterületen, út- és járdaburkolásra, műhelycsarnokok építésére használták. Valószínűleg így került ide is.

A polgárházak között haladva, jobb felől hamar észrevesszük a jelenlegi Doamna Stanca Líceum épületét, amely régen a Katolikus Főgimnázium épülete volt. Klobusiczky Péter püspök idejében, 1815 áprilisában rakták le alapkövét, 1816-ban adták át rendeltetésének. 1861-re átépítették, amikor a Pázmány Péter Királyi Katolikus Gimnázium épülete kicsinek bizonyult, bővítésre, átépítésre szorult (erről itt írtam), majd később, 1890-ben erre is emeletet építettek. Nem véletlen a hasonlósága az egyéb katolikus egyházi épületekkel Szatmárnémetiben. 1913-ban a régi gimnáziumi épületet Boromisza Tibor püspök 174 200 koronáért megvette a katolikus tanulmányi alaptól. A vételárat az utolsó fillérig kifizette és a tanulmányi alap szabályszerű jegyzőkönyv kíséretében az épületet  a püspökségnek át is adta. A püspökség a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését elmulasztotta, pedig az átírási illetéket is befizette. Ez a mulasztás okozta, hogy az épületet a Püspökségtől később, a román állam elvette. Miután Boromisza Tibor püspök az épületet megvásárolta, a ferencesek 1913-mas érkezésével a Hildegárdából (ahol addig működött), a tanítóképző költözött oda és használta 1920-ig. Az 1920-21-es tanévtől már közösen használták a katolikus főgimnáziummal, amely 1919-ben el kellett, hogy hagyja a Szirmai utcai épületét. Az azóta boldoggá avatott Dr. Scheffler Jánost nevezték ki h. igazgatónak (Sipos Ferenc feljegyzéseiben jelenik meg így a történet, a h. valószínűleg helyettest jelent). Közel 200 tanuló iratkozott akkor be. 1923-ban államosították az épületet, így megszűnt a katolikus főgimnázium és tanítóképző.

 

A  Rákóczi-utcával való elágazásához érve, bal felől, a sarkon a Tímár Ipartársulat épülete (ma Ankora üzletház), a jelenlegi Kálvin János téren (korábban Rákóczi tér) jobb felől a Láncos templom, majd a Református Gimnázium köszön ránk. A Láncos templom kertjében találjuk Kölcsey Ferenc szobrát (melynek történetét itt olvashatja el). A templom amúgy 1788-1807 között épült copf (klasszicizáló késő barokk) stílusban. 1862-ben kőoszlopokkal és vaslánccal kerítették be - ezért kapta a láncos templom nevet. Szatmárnémeti harmadik református temploma volt, a negyedik gyülekezeti helye. A Láncos templom mellett található az 1761-1763 között épült esperesi hivatal, a református nőnövelde, az 1867-1869-között épült leánygimnázium (a kereszteződés felé nézve jobb felől, a postával szemben), a református főgimnázium bentlakása (bal felől, az egykori Viktória mozi mellett) és ahogy már említettem, a Református Főgimnázium. 
Ennek helyén már 1608-ban iskola állt, a humanista iskola, amely 1610-től Schola Sathmarina néven lett gimnázium. (1) 1822-re átépítették, 1890-ben a Kazinczy utcai részére emeletet építettek. Három földszinti termében kapott helyet a Kölcsey Kör múzeuma. 1902-ben a Rákóczi téri részre is emeletet építettek. 1948-ban államosították, Állami Magyar Fiúlíceum néven működött. Itt és ekkor született a Kölcsey Ferenc Líceum, amely a nevet azonban csak az 1957-1958-as tanévtől vette fel. Később 1-5. számú Ipari Líceum, Magyar Líceum, újra Kölcsey Ferenc Líceum, majd Kölcsey Ferenc Főgimnázium lett. (2) A Református Gimnázium az államosítást követő megakasztás után 1991-1992-ben alakult ujjá, 1995-ig a régi épülete alagsorában, attól kezdve a Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában, 2007-től 2010-ig a Református Leánygimnázium, illetve a bentlakás épületében, majd 2010-től az egykori főépületében (ahol 1948-2010-között a Kölcsey Ferenc Főgimnázium működött). (3) Udvarán rendezik évről-évre a Véndiák Találkozót, amely minden egykori szatmári diák találkozója.

 

Amit még a Református Főgimnázium épületével kapcsolatban feltétlenül el kell mondani, hogy a tanári szoba az egykori presbitériumi gyűlések terme volt. Falait és mennyezetét szekkók (száraz felületre festett képek) díszítik, melyeken megjelenik Kálvin János, Luther Márton, Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert alakja. De Rákóczi György erdélyi fejedelmet is ábrázolták egyházi és világi méltóságok társaságában.

Magunk mögött hagyva ezt a kereszteződést és továbbhaladva a Kazinczy utcán elérkezünk a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájához és az Iparos Otthonhoz. A Zárdát Hám János püspök építette 1839 és 1842 között. 1842-ben alapította meg a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációját, oktatás és betegápolás feladatával bízva meg őket. Szépen fejlődtek, 100 évvel az alapítást követően már 70 zárdájuk, 35 óvodájuk, 41 elemi iskolájuk, 12 általános iskolájuk, 2 líceumuk, 4 tanítóképzőjük, 3 szakiskolájuk volt, 16 kórházban ápolták a betegeket, 5 idősotthont működtettek, 6 árvaházat, egy fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozó intézményt és 7 papi szemináriumban vezették a háztartást. Számos országban - köztük Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is működtek. A kommunizmus és az államosítás vetett gátat fejlődésüknek. (4)

A templom Szeplőtelen fogantatás titulussal rendelkezik, számos értéket rejt, köztük a Pesky József festette oltárképet (1845).

Az Iparosotthon 1912. decemberében készült el Tóásó Pál tervei alapján, számos stílusjegyet hordozva - köztük szecessziós elemeket is. Az iparos élet fejlődésével lett szükség egy olyan épületre, amely képzéseknek, gyűléseknek helyet tud biztosítani. Alapítója Tankóczy Gyula rendőrfőkapitány volt. Építése nem volt egyszerű, hiszen mocsaras területen épült - a Szamos egyik holtága csordogált ott (erről itt lehet olvasni), mélyre süllyesztettek gerendákat, úgynevezett "fabocskorokat".  Idővel a kulturális élet egyik fontos helyszíne is lett - koncertet adott itt George Enescu és Bartók Béla, működött az épületben az Iparos Ifjak Köre, az Iparos Olvasó Kör, bálokat, estélyeket rendeztek dísztermében. A második világháború alatt, 1944-ben történt bombázások alkalmával megrongálódott a színházépület, így a színtársulat előadásainak is helyet adott az Iparosotthon. De az Uránia Mozgószínház, a Popular mozi is itt működött (Szatmárnémeti három mozija közül az egyik - a másik kettő ugye a Viktória és a Luceafărul voltak). (1) A rendszerváltás utánra állaga erősen leromlott. Az Iparosotthont 2015-re felújították, újra régi díszüket mutatják a vitráliák, a stukkókkal díszített termek - itt (is) működik a Szatmárnémeti Északi Színház Brighella bábtagozata, a nagyteremben előadásokat, konferenciákat tartanak.

 Kerékgyártó iparosok

És ha az Iparosotthonra nézünk, elkerülhetetlen, hogy megakadjon tekintetünk az Atlaszos házon is, amelyet Papp Endre-féle bérpalotaként is ismertek (valószínűleg építtetőjéről kapta a nevét), funkcióját tekintve pedig bérház. A századforduló környékén, a fejlődő város polgárságának kívánt szobát/lakást nyújtani. A mellékhelyiségek a kor szokásának megfelelően a folyosón  (lépcsőházban) voltak, emeletenként egy-kettő jutott viszonylag sok lakóra. Nevét külső homlokzatának stukkóiról kapta, melyek az épület gerendáit tartó emberalakok. Atlasz a görög mitológiában a titánok leszármazottja, aki az égboltot tartja - a hasonlóság miatt az elnevezés.

Azt a fentiekből láthatjuk, a Kazinczy utca a századfordulós Szatmárnémeti egyik legfontosabb utcája volt. Tovább is haladhatnánk rajta és az István király térre eljutva tovább nézelődhetnénk, de azt egy másik alkalommal tesszük meg.

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért! 

Forrásanyagok:

1. Bura László, Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése épületei és műemlékei tükrében, Identitás Alapítvány, Szatmárnémeti, 2005.

2.  http://www.wikiwand.com/hu/K%C3%B6lcsey_Ferenc_F%C5%91gimn%C3%A1zium

3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium

4. Sipos Ferenc feljegyzései

A képek forrása: Szatmárnémeti Anno és magángyűjtemények felajánlásai.