A szatmári filharmonikusok és a Filharmónia
A szatmári filharmonikusok már több mint száz évvel ezelőtt sikereket értek el Szatmárban és távolabb is. A szatmáriak szerették a komolyzenét, s már a filharmonikusok megalakulása előtt is, zenei esteken, koncerteken gyűltek egybe. Neves zenészeket hívtak meg, ahogy például tudjuk, hogy Szatmárnémetiben, pontosabban az Iparos Otthonban lépett fel Bartók Béla (1922-ben) és George Enescu (1923-ban) is.
De most térjünk vissza a szatmári filharmonikusokhoz, akik gyakran felléptek egyénileg a társulattal vagy közösen a nagykárolyi zenekedvelőkkel, a városi színház zenekarával - ahogy tették például 1910. november 6-án. Ekkor, Erkel Ferenc születésének 100-ik évfordulója alkalmából a Hunyadi László című operát adták közösen elő (alább megtalálhatják az ehhez kapcsolódó korabeli újsághirdetéseket).
De most térjünk vissza a szatmári filharmonikusokhoz, akik gyakran felléptek egyénileg a társulattal vagy közösen a nagykárolyi zenekedvelőkkel, a városi színház zenekarával - ahogy tették például 1910. november 6-án. Ekkor, Erkel Ferenc születésének 100-ik évfordulója alkalmából a Hunyadi László című operát adták közösen elő (alább megtalálhatják az ehhez kapcsolódó korabeli újsághirdetéseket).
A Filharmónia egy századfordulós képeslapon |
Az első zenei társaságok amúgy a városban az 1800-as évek második felében alakultak. A zenei fejlődésnek is a háborúk vetettek gátat. A világégéseket követően, a szatmári filharmonikusok 1947-ben alakultak újjá Filharmóniai Szövetség néven, majd 1949-től felvették a Szatmárnémeti Szimfonikus Zenekar nevet. Koncerttermük a jelenlegi Filharmónia terme volt, amely a Pannónia Szálló részeként épült szecessziós stílusban, 1902-ben (a Pannónia Szállóról itt írtam). A stílusra jellemző vonalvezetés, a virágminták nem csak az ablakok formájában köszönnek vissza, és igazán a belső díszítésben nyernek érvényt. A koncertterembe lépve a szín- és forma kavalkád valósággal megszédíti a látogatót, vezeti tekintetét és akár órákig megragadja. A kupolát virágos mozaik-motívumok ékesítik. A mennyezet összetettsége, a páholyok, a párkányok virágdíszítései szemlélésében hosszan el lehet időzni. A látványnál pedig még nagyszerűbb a hangzás. A terem négyszáz fős közönséget is be tud fogadni, nagyszerű akusztikával rendelkezik, az ország első öt koncertterme közé sorolják a hangzás tekintetében.
A Szatmári Filharmónia első, nem hivatalos évada 1949. szeptember 12-én vette kezdetét, majd a hivatalos működés 1950. február 25-étől datálódik. Sugár Kálmán állt akkor a filharmónia élén, az ő érdeme is, hogy a minisztérium jóváhagyta a szatmárnémeti Filharmónia megalakulását, működését. (1)
A filharmónia akkor, az orosz zeneszerző, Mihail Ivanovics Glinka nevét vette fel, majd 1992-ben nevezték át, s kapta a román zongoraművész és zeneszerző, Dinu Lipatti nevét.
Kerestem, de ahogy Glinka esetében, Dinu Lipatti esetében sem találtam szatmári vonatkozást.
Szatmár azonban nagy zenészeket adott a világnak. Így Ruha Istvánt, aki hangversenymester volt a Kolozsvári Magyar Operában (1949–1957), első hegedűs (1957–1958) illetve szólista a Kolozsvári Filharmóniánál, majd tanár a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián (1963–2003). Díjakat szerzett Moszkvában és Párizsban is. Az ő tanítványa volt Fátyol Rudolf is, a filharmónia 1990-ben megválasztott és idén elhunyt vezetője, aki egy neves zenészdinasztia kiemelkedő hegedűművésze volt. Európa számos országában koncertezett, mesterkurzusokat tartott több külföldi egyetemen. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, élete végén pedig a Debreceni Egyetemen működött oktatóként. Pályafutása során számos díjjal tüntették ki őt és az általa vezetett intézményt. Fátyol Rudolf munkásságát többek között a Szent-Györgyi Albert-díjjal, a Bartók Béla-emlékdíjjal és a művészetek doktora címmel is elismerték. (2) Halálát követően Kovács Emőke hegedűművészt választották meg a Filharmónia igazgatói székébe.
Végkövetkeztetésként levonható, hogy a szatmári ember már több, mint száz éve is rajongott a komolyzenéért. Igazolják ezt a megállapítást a századfordulós tárcák is (ez egy újságírói műfaj, a történetmesélés szabadabb formáját engedi meg), így az alábbi, amelyet ajánlok a figyelmükbe:
A Szatmári Filharmónia első, nem hivatalos évada 1949. szeptember 12-én vette kezdetét, majd a hivatalos működés 1950. február 25-étől datálódik. Sugár Kálmán állt akkor a filharmónia élén, az ő érdeme is, hogy a minisztérium jóváhagyta a szatmárnémeti Filharmónia megalakulását, működését. (1)
A filharmónia akkor, az orosz zeneszerző, Mihail Ivanovics Glinka nevét vette fel, majd 1992-ben nevezték át, s kapta a román zongoraművész és zeneszerző, Dinu Lipatti nevét.
Kerestem, de ahogy Glinka esetében, Dinu Lipatti esetében sem találtam szatmári vonatkozást.
Szatmár azonban nagy zenészeket adott a világnak. Így Ruha Istvánt, aki hangversenymester volt a Kolozsvári Magyar Operában (1949–1957), első hegedűs (1957–1958) illetve szólista a Kolozsvári Filharmóniánál, majd tanár a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián (1963–2003). Díjakat szerzett Moszkvában és Párizsban is. Az ő tanítványa volt Fátyol Rudolf is, a filharmónia 1990-ben megválasztott és idén elhunyt vezetője, aki egy neves zenészdinasztia kiemelkedő hegedűművésze volt. Európa számos országában koncertezett, mesterkurzusokat tartott több külföldi egyetemen. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, élete végén pedig a Debreceni Egyetemen működött oktatóként. Pályafutása során számos díjjal tüntették ki őt és az általa vezetett intézményt. Fátyol Rudolf munkásságát többek között a Szent-Györgyi Albert-díjjal, a Bartók Béla-emlékdíjjal és a művészetek doktora címmel is elismerték. (2) Halálát követően Kovács Emőke hegedűművészt választották meg a Filharmónia igazgatói székébe.
Végkövetkeztetésként levonható, hogy a szatmári ember már több, mint száz éve is rajongott a komolyzenéért. Igazolják ezt a megállapítást a századfordulós tárcák is (ez egy újságírói műfaj, a történetmesélés szabadabb formáját engedi meg), így az alábbi, amelyet ajánlok a figyelmükbe:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése