A "szatmári pápa" és Mátyás király, valamint Dózsa György

Majdnem lett egy szatmári pápánk 1513-ban. Majdnem adott a világnak egy magyar pápát Szatmár. Az egyetlen, a pápaságra komoly esélyekkel rendelkező magyar egyházi méltóság az erdődi születésű Bakócz Tamás volt, aki előbb Mátyás király titkára lett, majd Dózsa György-el akart keresztes háborúba indulni a törökök ellen. Kalandos élettörténetét érdemes megismernünk.

De kezdjük az elején. Bakócz Tamás a Szatmár megyei Erdődön született 1442-ben. Apja egyszerű jobbágy volt, a Drágffy család jobbágya - a Drágffy-éké volt az erdődi vár, amit 1392-ben szereztek meg, erről itt lehet többet olvasni. Bakócz Ferencnek öt fia volt, és Tamás a második, amelyik pap lett: testvérbátyja, Bakócz Bálint Ország Mihály nádor támogatásával haladt előre, pécsi püspök lett, majd megörökölte a titeli prépostságot Janus Pannonius-tól. Ez egy fontos és nagy anyagi haszonnal járó cím volt. Bakócz Tamás, bátyja segítségét élvezte tanulmányai végzése alatt és papi élete kezdeti éveiben. Így tanulhatott előbb Szatmárémetiben (annak Németi részén) a domonkosoknál, majd Wrocław-ban és Pádovában. Krakkóban a filozófiai doktorátust is megszerezte, 1464-ben. Onnan Ferrara-ba ment öccsével, Ferenccel, az ottani főiskolára. Csak 1470-körül tért haza és rövid időn belül Mátyás király környezetébe került.

Mátyás királynak a sziléziai hadjáratok alkalmával nagy segítségére volt Bakócz Tamás, amikor tanácsaival egy veszettnek tűnő helyzetet fordított meg. 1475 és 1480 között három, török elleni hadjáratra is elkísérte Mátyás királyt, sőt az Ausztriát visszahódító hadjáratra is. Hamarosan királyi titkár lett Mátyás mellett, vagyis a királyi kancellár helyettese. Közben titeli prépost, majd győri püspök lett, királyi tanácsosi rangot kapott. Karrierje szépen ívelt. II. Ulászló uralkodása kezdetétől, 1490-től kancellár lett, 1493 és 1499-között pedig ő volt az egyik koronaőr. 1497-től elnyerte az egri püspökséget, amely a leggazdagabb magyar püspöki javadalom volt, de Bakócz Tamás másra vágyott, ezért még abban az évben megalkudott Estei Hippolyt bíbornokkal és pozíciót cseréltek. Bakócz így lett esztergomi érsek, Magyarország prímása. (A prímás egy egyházi rang, de irányítási hatalmat is jelöl. Ő az ország első főpapja, de 1947-ig politikai rangot is jelentett.)

Bakócz Tamás nemzetközi szempontból fontos személlyé lett, amikor 1500-ban Velence támogatásával bíboros, majd 1510-ben konstantinápolyi pátriárka lett. Ez utóbbi nem járt valós konstantinápolyi hatalomgyakorlással, hiszen a római egyháznak nem volt már szervezete ott, de így is, a pápa utáni második legfontosabb embernek számított. (1)

II. Gyula pápa 1513. február 21-én bekövetkezett halála után értelemszerűen a pápaságra legesélyesebbek között volt Bakócz Tamás, aki azt ígérte, ha pápává választják, vagyonát a törökök elleni keresztes háborúra fordítja. A törökök, mint tudjuk, hatalmas veszélyt jelentettek abban az időben egész Európára, különösen pedig Magyarországra, Erdélyre. Rómában azonban abban az időben fontosabb volt a művészetek iránti odaadás, ezért a fiatal olasz bíborosok Giovanni de' Medici mellett álltak ki. A pápaválasztó 25 bíborosból 18 volt olasz - Giovanni de' Medici lett a pápa, és a X. Leó nevet vette fel (1513. március 19-én iktatták be hivatalába). Bakócz óta egyik magyar bíborosnak sem volt akkora esélye a pápaságra (bár Erdő Péter nevét gyakran megemlítették Ferenc pápa megválasztása előtt).

Bakócz Tamás egy korabeli emlékérmén

De Bakócz Tamás életútja tartogatott még érdekes fordulatokat.

Bakócz Tamást 1514-ben hazaküldte Erdélybe X. Leó pápa, azzal a feladattal, hogy ott szervezze meg a törökök elleni keresztes háborút. II. Ulászló magyar király és az udvari tanács nem feltétlenül támogatta az ötletet, féltek a jobbágyok felfegyverzésétől, a munkaerő elvonásától. Ennek ellenére Bakócz kihirdette a bullát és megkezdte a szervezést: helynököket nevezett ki az egyházmegyékbe, akik a hadszervezést irányították. Bakócz jelölte ki a helyi fővezért is, Dózsa György személyében. Azért őt választotta, mert alacsony sorból, székely lófői családból származott, de próbált volt a törökök elleni csatákban, ahol hírnevet szerzett.

A toborzás nagy sikernek örvendett, egyes történelmi feljegyzések szerint a vagyon és szabadság reményében száz ezer (100 000) jobbágy is csatlakozott - mások szerint 40 ezer. Ők mind hiányoztak a munkából, így a földesurak ellenszenve is megerősödött a keresztes háborúval szemben. De a felfegyverzett jobbágyok több helyen kereskedőket fosztottak ki, udvarházakat dúltak fel, ezért II. Ulászló király a toborzás és a keresztes hadjárat leállítására utasította Bakócz Tamást. Ő ezt meg is próbálta, azonban Székely Dózsa György, testvére, Dózsa Gergely és több ferences szerzetes, élükön Lőrinc pappal (a sereg másik vezetőjével) nem engedelmeskedett az utasításnak, törökbarát árulóknak minősítették a nemeseket és a királyt: így robbant ki a Dózsa György-féle parasztfelkelés. Dózsa ragaszkodott az eredeti elképzeléshez, és a törökök ellen akart indulni, és ehhez Szapolyai János erdélyi vajda segítségét remélte. Az igazsághoz továbbá hozzátartozik, hogy a jobbágyok erős elnyomásban és kizsákmányolásban éltek, nagy volt a feszültség köztük és a nemesség között. (2)

A több tízezer ember életét követelő parasztfelkelés részleteire most nem térek ki, a történelemkönyvekből ismert, illetve rá lehet keresni.

A nemesek persze Bakócz Tamást tekintették a felkelés közvetett kiváltójának, ezért megvetésben volt része, háttérbe szorult a politikai életben, sőt, az 1514-es országgyűlésen törvényt hoztak arról, hogy jobbágyi származású egyházi személy többé ne ülhessen püspöki vagy érseki székbe. (3)

II. Ulászló halála után (1516), a II. Lajos király trónra lépése utáni években egyre inkább erőt vettek rajta a betegségek, visszavonult székvárosába, 1519-ben szélütést is kapott, 79 éves korában halt meg.

Érdemes megemlíteni, hogy a nevét őrzi a kései éveiben, a rendelésére készült kétkötetes reneszánsz díszkódex, a mise énekeit összegyűjtő énekeskönyv is. A Bakócz-graduále a világ egyik legnagyobb kódexe, az esztergomi Főszékesegyházi könyvtárban őrzik.

Lám, a "kis" Szatmár, s a "kis" Erdőd milyen nagy történelmi események alakítója volt egy jobbágy fián, Bakócz Tamás révén.

Szatmárban 2009. június 21-én, a Jézus Szíve Búcsút követően avattak szobrot Bakócz Tamás tiszteletére, szülőtelepülésén, Erdődön, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom kertjében.

  

Bakócz Tamás szobra Erdődön

Hivatkozások:

1. Wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bak%C3%B3cz_Tam%C3%A1s

2. Rubicon
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1514_aprilis_9_bakocz_tamas_keresztes_hadjaratot_hirdet_a_torok_ellen/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1521_junius_11_bakocz_tamas_primas_halala/