Száz éve pusztított a spanyolnátha Szatmárban
Az influenzához és a jelenlegi koronavírushoz hasonló tünetekkel, vagyis lázzal, fejfájással, végtagfájdalommal, légúti panaszokkal 100 éve okozott világjárványt a spanyolnátha. Szatmárt sem kerülte el a járvány és ez a korabeli anyakönyvekből is kiderül, hiszen sok esetben írták be a megszületett gyermek apja korai halála okaként. Pontos számot azonban nem tudunk, hányan haltak meg a spanyolnátha miatt, hiszen a kor orvostudománya kezdetlegesnek számított, az egészségügyi rendszer pedig nem fedett le minden beteget - nem vizsgáltak meg mindenkit és a halál okát sem mindig állapították meg helyesen.
A korabeli lapok ugyanakkor rendre beszámoltak róla. A Hungaricana.hu adatbázisát átböngészve összegyűjtöttem pár érdekességet a szatmári eseményekről, jelenségekről.
A korabeli lapok ugyanakkor rendre beszámoltak róla. A Hungaricana.hu adatbázisát átböngészve összegyűjtöttem pár érdekességet a szatmári eseményekről, jelenségekről.
Így a Szatmárnémetiben megjelent Szamos, 1918. október 4-i számában a spanyolnátha miatti munkaerőproblémáról ír:
"Fehér foltok a spanyol nátha miatt.
Amíg az orvosoknak nincs most nagyobb gondjuk, mint az, hogy megállapítsák: mi hát az a spanyol nátha, honnan jön, mi okozza, mi terjeszti, mi szünteti meg, a diagnosztikában a veszedelmes betegségnek egy új tünetét fedeztük fel: a fehér foltokat. Ezek a foltok ugyan nem a betegség által megtámadott emberi testben jelentkeznek, hanem a vidéki lapokban. Itt fekszik ugyanis előttünk egy szimpatikus, eleven kis vidéki újság: az Ungvári Közlöny, amelynek a fél oldalán, a bolgár különbéke hírei által szabadon hagyott helyén tiszta fehér, mintha valami radikális, erélyes cenzor vágott volna végig rajta a színes ceruzájával. Az üres helyre ez a pár sor van nyomtatva: Az egész nyomdaszemélyzet megbetegedése miatt lapunk csak redukált terjedelemben jelenhetett meg. A kassai „Felvidéki Újság“ ma kézhez vett számában pedig a következő híradást olvassuk: — Lapunk — spanyolnáthában. Ki hitte volna ezt? Bizony utolérte a pech a lapunkat is. Felelős szerkesztőnk, Dzurányi László spanyolnáthában fekszik és ma reggelre lapunk főtördelője és szedői is beleestek ebbe a huncut betegségbe. Reméljük, hogy hamarosan megbirkóznak evvel a legújabb háborús ellenséggel. Addig pedig olvasóink szíves türelmét kérve, csak 2 oldal terjedelemben jelenünk meg. — Az inficiált cserepéldányokat óvatosan eltávolítottuk a többiek közül, nehogy a többi vidéki lapokat is inficiálják."
Amíg az orvosoknak nincs most nagyobb gondjuk, mint az, hogy megállapítsák: mi hát az a spanyol nátha, honnan jön, mi okozza, mi terjeszti, mi szünteti meg, a diagnosztikában a veszedelmes betegségnek egy új tünetét fedeztük fel: a fehér foltokat. Ezek a foltok ugyan nem a betegség által megtámadott emberi testben jelentkeznek, hanem a vidéki lapokban. Itt fekszik ugyanis előttünk egy szimpatikus, eleven kis vidéki újság: az Ungvári Közlöny, amelynek a fél oldalán, a bolgár különbéke hírei által szabadon hagyott helyén tiszta fehér, mintha valami radikális, erélyes cenzor vágott volna végig rajta a színes ceruzájával. Az üres helyre ez a pár sor van nyomtatva: Az egész nyomdaszemélyzet megbetegedése miatt lapunk csak redukált terjedelemben jelenhetett meg. A kassai „Felvidéki Újság“ ma kézhez vett számában pedig a következő híradást olvassuk: — Lapunk — spanyolnáthában. Ki hitte volna ezt? Bizony utolérte a pech a lapunkat is. Felelős szerkesztőnk, Dzurányi László spanyolnáthában fekszik és ma reggelre lapunk főtördelője és szedői is beleestek ebbe a huncut betegségbe. Reméljük, hogy hamarosan megbirkóznak evvel a legújabb háborús ellenséggel. Addig pedig olvasóink szíves türelmét kérve, csak 2 oldal terjedelemben jelenünk meg. — Az inficiált cserepéldányokat óvatosan eltávolítottuk a többiek közül, nehogy a többi vidéki lapokat is inficiálják."
A Szatmári Újság, 1918. október 9-i száma (2. évfolyam, 234-260. szám),
illetve a Szatmármegyei Közlöny 1918. október 13-i száma a fűtés korai
megkezdését a spanyolnáthával indokolja: "Szabad a fűtés. A hűvös
időjárásra és a spanyolnáthára való tekintettel dr. Vázsonyi Jenő, a
szénügyek kormánybiztosa úgy intézkedett, hogy a lakás céljaira szolgáló
helyiségek fűtését már a kormányrendeletben megállapított időpont,
vagyis október 15-ike előtt is meg szabad kezdeni." (Ugyanaz a szöveg
mindkét lapban.)
A
Szatmár És Vidéke, 1918. október 7-i számában (35. évfolyam, 1-52.
szám) a spanyolnátha esetleges kezeléséről ír: "A spanyolnátha elérte a
tetőfokot, a lapok híradása szerint ugyanis a spanyol király is
megkapta, s minthogy ennél nagyobb ambíciója csakugyan nem lehetett,
remélni lehet most már, hogy gyengülni fog és lassan-lassan megszűnik.
Az orvosok azt mondják, hogy nem egyéb, mint influenza, azzal a
különbséggel, hogy nem teketóriázik sokat, hanem rövidesen elbánik a
beteggel. A legfőbb orvossága ennek is a szeszes ital, a mai viszonyokat
tekintve tehát, nem csak veszedelmes, hanem nagyon drága betegség is."
A
spanyolnátha sokáig veszedelmesnek számított Szatmárban is. Még
1929-ben is lehet olyan hirdetéseket találni, mint a Szatmár és Bereg,
1929. december 29-i számában: "Védekezzék spanyolnátha, torokgyulladás
és meghűlés ellen Panflavin-pasztillákkal. Kiváló szaktudósok melegen
ajánlják." Vagy: "Néhány órán belül fertőzés által spanyolnáthát,
torokfájást kaphatunk, vagy köhögni kezdünk. A szájon és garaton
keresztül fertőző betegségek ellen biztos védekező szer a
Panflavin-pasztilla." (Szatmár és Bereg, 1929. december 22. - 9. évfolyam, 1-52. szám)
A Keleti Újság 1932. április 18-i számában egy másik reklám igyekszik meggyőzni az olvasókat:
"A spanyolnátha és következményei
Mindenki, aki csak egyszer is átesett a spanyolnáthán, tisztában van azzal, hogy minden alkalommal ki van téve az újabb fertőzésnek. Ez egyedül annak a ténynek köszönhető, hogy a Szervezet nem gyógyult teljesen ki és nem tétettek elővigyázatossági rendszabályok a megbetegedés megelőzésére. Ma kegyetlenebből pusztít ez a járvány, mint valaha s alig van ház, ahol a spanyolnátha jelen ne volna.
Hogy ezt a betegséget, amely a szervezetben súlyos utóhatásokat hagy vissza, távol tarthassuk, vagy ahol már kiütött, meggyógyíthassuk, ahhoz a leghatékonyabb gyógyeszközt kell használnunk.
Az ALGOCRATINE-ról már eddig is tökéletesen bebizonyult, hogy a spanyolnátha esetében a legjobb gyógyszer, mert a betegséget távoltartja s ahol már kitört, ott meggyógyítja.
Az ALGOCRATINE minden gyógytárban és drogériában kapható 1, 3 és 8 kapszulás eredeti csomagolásban.
Egy gyors kísérlet sok kényelmetlenségtől óvja meg Önt."
Mindenki, aki csak egyszer is átesett a spanyolnáthán, tisztában van azzal, hogy minden alkalommal ki van téve az újabb fertőzésnek. Ez egyedül annak a ténynek köszönhető, hogy a Szervezet nem gyógyult teljesen ki és nem tétettek elővigyázatossági rendszabályok a megbetegedés megelőzésére. Ma kegyetlenebből pusztít ez a járvány, mint valaha s alig van ház, ahol a spanyolnátha jelen ne volna.
Hogy ezt a betegséget, amely a szervezetben súlyos utóhatásokat hagy vissza, távol tarthassuk, vagy ahol már kiütött, meggyógyíthassuk, ahhoz a leghatékonyabb gyógyeszközt kell használnunk.
Az ALGOCRATINE-ról már eddig is tökéletesen bebizonyult, hogy a spanyolnátha esetében a legjobb gyógyszer, mert a betegséget távoltartja s ahol már kitört, ott meggyógyítja.
Az ALGOCRATINE minden gyógytárban és drogériában kapható 1, 3 és 8 kapszulás eredeti csomagolásban.
Egy gyors kísérlet sok kényelmetlenségtől óvja meg Önt."
A Keleti Újság, 1933. július 8-i száma a remény hangján szólal meg:
"Megtalálták a spanyolnátha kórokozóját.
Londonból jelentik: Laidlow angol orvos hivatalosan bejelentette a londoni orvosi fórumoknak, hogy két asszisztensével folytatott együttes munkálkodásuk eredményeként sikerült megtalálniok a spanyolnátha kórokozóját. A felfedezést vizsgálat tárgyává teszik. Valószínűnek látszik, hogy a világon annyira garázdálkodó spanyolnátha veszedelmét sikerül legyőzni."
Londonból jelentik: Laidlow angol orvos hivatalosan bejelentette a londoni orvosi fórumoknak, hogy két asszisztensével folytatott együttes munkálkodásuk eredményeként sikerült megtalálniok a spanyolnátha kórokozóját. A felfedezést vizsgálat tárgyává teszik. Valószínűnek látszik, hogy a világon annyira garázdálkodó spanyolnátha veszedelmét sikerül legyőzni."
Sajnos azonban még várni kellett a spanyolnátha eltűnéséig. Oly annyira kitartott a spanyolnátha jelentette veszély, hogy még
1935-ben is szüneteltetni kellett miatta a tanítást. A Kolozsvárott
megjelent
Keleti Újság, 1935. február 2-i számában arról ír, Szatmáron is bezárják
az iskolákat: "Szatmáron is bezárták az
iskolákat.
Szatmárról jelentik: Csütörtökön délelőtt a szatmári városi
főorvosi hivatal elrendelte az összes elemi és középiskolák nyolc napra
való bezárását. A rendelkezés oka a spanyolnátha- járvány rohamos
terjedése."
Hogy aztán mi állította meg a spanyolnáthát? Nem tudni oltásról, igazán hatásos gyógyszerről...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése