Az 1848-49-es forradalom szatmári vértanúja

Gonzeczky János története az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődik. Ez volt a magyar nép Habsburg-ház elnyomása elleni függetlenségi forradalma. A Habsburgok csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudták a forradalmat leverni.

A világosi fegyverletétel után, ahogy kivégezték ártatlanul Batthyány Lajos miniszterelnököt és a tizenhárom aradi vértanút (12 tábornokot és egy ezredest kötél által, a legszégyenítőbb módon), hiába kért Hám János püspök Gonzeczky János papjának kegyelmet, őt is megölték.

Thorma János: Aradi vértanúk (Wikipédia)

"Az utolsó elítélt gróf Vécsey Károly volt. Mikor ez odatámolygott a Damjanich holttestéhez, térdre hull előtte s megcsókolja a halott bajtárs megmerevült kezét, ez a jelenet olyan megrendítő volt, hogy még a katonaság soraiból is hangos zokogást lehetett hallani" - írja Gonzeczky Jánosról szóló könyvében Kertész Pál. A tizenhárom tábornok után sorra kerültek az "ország legjobbjai" nem csak a polgári rend legfőbbjei közül, így elsőként Gonzeczky János, akit Haynau életének 45-ik esztendejében, 1849. október 8-án lövetett agyon, Pesten.

"Szentkatolnai  Bakk  Endre  összeállítása  szerint  vértanúk száma  százhuszonhárom volt.  Egy  másik  kimutatás  szerint 1848. november 17-től 1854-ig  körülbelül  2000  ítéletet  hoztak, ebből  500  halálos  volt  s  114-et  végre  is  hajtottak".  (Pethő  S .: Világostól  Trianonig.)

 Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe). Forrás: Wikipedia

A túlzott osztrák erőfitogtatás visszatetszést keltett szerte a világon, Heinrich Heine például ekkor írja meg "Im  October 1849" című versét. Menesztik Haynau-t, Graz-ba küldik 200 ezer forintos jutalmával, közmegvetést él meg: Brüsszelben leköpdösik, Londonban a Barday-féle sörfőzőgyár munkásai megseprőzik, Párizsban rendőr nélkül még az utcára sem mer kilépni. Ezért visszatér Magyarországra és épp Szatmár megyébe, ahol birtokot vesz. 1853-ban, Bécsben bekövetkezett halálakor lánya épp a szatmári birtokon volt (több helyen voltak földjei és épületei: Nagy- és Kisszekeresen, Darnón, Nagygécen és Kisgécen). Szatmáron a világosi fegyverletétel után rögtönítélő bíróságot állítottak fel, hogy bármilyen féle ellenkezést azonnal elfojtsanak - így jöhetett ide Haynau. (1)

Mintegy száz évvel a véres események után lehetett csak megemlékezni Gonzeczky János szatmári egyházmegyés papról, a Bach korszak ugyanis mindent elfojtott, ami magyar törekvés volt, és a kiegyezés után is tartottak még a magyarok a retorziótól. Igaznak bizonyult Haynau kijelentése, miszerint úgy megtorolja a forradalmat, hogy száz évig nem lesz még hasonló sem.

Gonzeczky János 1803. november 4-én született Budán. Máramarosszigeten, majd Szatmáron tanult (teológiát) jeles eredményekkel. 1819-ben "clerikus" lett, 1821. szeptember 1-jén szubdiakónussá, 2-án diakónussá szentelték Kassán. 1828. április 5-én szentelte pappá Szatmáron Hám János. Ő volt az első, akit Hám János pappá szentelt. Szatmáron káplán volt 1829. március 5-ig, majd tábori káplán (vagyis a katonák segédlelkésze) lett a Dóm Miguel-ezredben, Portugál uralkodó hercegének, bragancai hercegnek ezredében. Az ezred toborzási központja Debrecenben működött, legénysége zömében magyar anyanyelvű volt.

Gonzeczky magyarul, németül és románul beszélt. 1837-ben saját kérésére visszahívták, majd a szatmári gimnáziumban a grammatikai iskola tanárának nevezték ki. Az 1837—38. iskolai évtől tanított itt 1842-ig. Hazatérésében szerepet játszott annak a gondolata, miszerint Szatmáron katonák leányait nevelő női rend telepedhessen le. Közvetített Leonhard Mihály tábori püspök (finanszírozó) és Hám János szatmári püspök között a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájának, templomának, leánynevelő intézetének létrejöttéről, felépítéséről, a katonaszülők leányainak érkezéséről. Ezért áll Gonzeczky János emléktáblája a szatmári Zárda falán.

A Zárda építkezéseinek befejezéséhez közeledve Páduába került tábori káplánként, majd Milánóba, s onnan Mezőhegyesre, ahol szintén tábori káplán (a katonai ménesintézet lelkésze) és plébános volt. 1844. június 17-től 1849. augusztus 7-ig működött ott. Ő építette a jelenlegi templomot, melyet 1846-ban ő maga áldott meg a budai tábori püspök engedélyével.

Az 1848-as márciusi eseményeket követően Gonzeczky János lett a magyar nemzeti kormány leglelkesebb hirdetője. A szabadságharcot támogatta beszédeivel, buzdításával. A szentmisék végén a császárért szóló imádság helyett egy hazafias szellemű imádságot mondott: "Ó Isten! Te, aki atyai szeretettel őrködsz a népek küldetése fölött, tekints végtelenül irgalmas szemeddel fenyegetett hazánkra! Nyújtsd ki hatalmas kezed határaink fölé és add, hogy háborítatlan békében megőrizzük földjeinket, amelyeket jóságod által atyáink megtartottak számunkra és a Te szent nevedben vívott harcokban oly sok évszázadon át hűen megőrizték; ahol szüleink, rokonaink, és barátaink földi maradványai nyugszanak és angyalod ébresztő szózatára várnak. Engedd meg, hogy az ellenséges fegyverektől szorongatott gyermekeid sóhajtása eljusson hozzád, tekints le a nyomorúságra, amely testvéreink ezreit nyomasztja; és arra az ártatlan vérre is, amely igazságos ítélőszékedhez bosszúért kiált! Szemeid tiszták, nem tekinthetnek a gonoszra, nem tűrik az álnokságot. Szégyenítsd meg az önkényt, amely azért kelt fel ellenünk, hogy a törvényt, az igazságosságot és a szabadságot szétzúzza! Áldd meg azokat az embereket ennek a szándéknak a lelkületével, akik a mi ügyünket szolgálják ezekkel a nehézségekkel teli napokban, és feljebbvalóinkat, hogy ők mindenben ezen igazságosság szerint cselekedjenek! Te Isten vagy, a seregek leghatalmasabb Ura. Vezesd, erősítsd és bátorítsd a mi igaz ügyért harcoló csapatainkat, légy Te az ő erejük és védelmezd őket a harcok napjaiban! Add, hogy nemsokára felvirradjon felettünk a győzelem örömteli napja, azért, hogy nyugalom uralkodhasson és hogy életünk végéig békés szívvel szolgáljunk Téged, Istenünk, és dicsőíthessük hatalmas nevedet, mindörökkön örökké. Ámen." (2)

1849. január elején felolvasta a szószékről Kossuth Lajos december 22-én kelt, Magyarország népeit általános népfelkelésre felszólító kiáltványát, később többször is az osztrák uralkodóház ellen prédikált. Április végén a szószékről kihirdette a függetlenségi nyilatkozatot, majd egy hosszú beszédet tartott, amelyben különösen Magyarország függetlenségének a fontosságát emelte ki.

Mind emiatt került Gonzeczky neve a halállistára. Haynau 1849. augusztus 7-én fogatta el Mezőhegyesen. Onnan Pestre, a hírhedt Újépületbe hurcolták. Gonzeczky Hám Jánostól kért levélben, illetve egy cetlin segítséget ("Jézus szent nevére kérem Excellenciádat, mentse meg életemet!"). A nagy püspök Pesten kapja meg ezt egy katonától és Bíró Lászlóval Haynau-ig elmegy a kegyelemért, aki azonban hazaküldi őt: "Exczelencziád egész nyugodtan térhet haza. Ha vádlott papja ártatlan, mi baja sem fog történni". Hám János haza is tér, de már másnap elér hozzá a hír, miszerint Gonzeczky Jánost főbe lőtték, kivégezték. Már a golyó általi halál enyhítés volt az ítéletben, mert eredetileg kötél általi kivégzést mértek rá.

Kaciány Géza elbeszéli a kivégzés körülményeit: már október 6-án siralomházba került, a 7-ét ott töltötte és csak 8-án végezték ki. Hősi lélekkel bírta a siralomházat és a kivégzést is. Nem engedte, hogy bekössék a szemét. Sírjának helye nem ismert. Ahogy Kertész Pál könyvében megfogalmazza: "Szatmár városa van leginkább hivatva Gonzeczky emlékének őrzésére és ápolására, mint aki ebben a városban élt és ennek a városnak haláláig rajongója volt". (1) Hám János 1849. október 16-án írt körlevelében arra kérte papjait és híveit, imádkozzanak Gonzeczky János lelki üdvéért.

Emléktábla a Zárda templom homlokzatán (1999. október 6-án avatták az emléktáblát)
 

Kérem kedvelje a blog Facebook-oldalát a legfrissebb bejegyzések gyors eléréséért, egyéb tartalmakért! 

Könyvészet:

1. Kertész Pál - Emlékezés Gonzeczky János szatmáregyházmegyei papról, 1848-49. szabadságharcunk vértanújáról, 1941, Budapest, Stephaneum Nyomda.

2. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) Abszolutizmus kori iratok (a továbbiakban: Absz. ir.) Pesti cs. kir. hadbíróság 1849–1/248 396. fol. Az imádságot saját fordításomban közlöm. / Zakar Péter - Átkozottak legyenek, akik a magyar szabadság elnyomására törekednek...