1 éves a Lokálhistóriák

Szatmár történeteinek felderítéséért, a helyi értékek népszerűsítéséért, az elfeledett históriák felkutatásáért és elmeséléséért indult egy éve a Lokálhistóriák blog. Olyan sokszor hallhattuk már: „itt nincs semmi látnivaló!” „itt nem történt semmi!” „ez egy unalmas város, egy unalmas vidék!”. Hogy ez nem igaz, van rá bizonyíték, nem kevés. Szatmárnémetinek, Szatmárnak nagyszerű története van. Olyan értékei, amelyekre méltán büszkének lehet lenni. Tudni érdemes, mi minden történt itt, kik építették ezt a várost, kik formálták kultúráját, hogyan alakult az élet Szatmárban, hogyan fújtak a történelem szelei. És jó megismerni, hogyan élt régen a szatmári ember, min mulatott, miben hitt, mi keserítette életét. Identitásunk csak úgy lehet, ha ismerjük a történetünket, ha tudjuk szeretni a gyökereinket. A hely úgy lesz igazán otthon, úgy lesz saját, ha újraálmodjuk a múltját és beleálmodjuk magunkat is. Szatmár ugyanis most is az, ami egykor volt. Bár sokat változott, lényege nem lett más, és ez a lényeg bennünk van. Mi hordozzuk az őseink vonásait, meséit, mi őrizzük a helyet, csak mi látjuk úgy, ahogy igazán meg tud mutatkozni. Ez akkor is igaz, ha a lényeg már mélyen el van rejtve bennünk, sok rétegben, sok héjban. A Lokálhistóriák Szatmárnak az ilyen héjait szeretné külön-külön megvizsgálni, a darabokban meglátni és a darabokból összerakni a múlt, a jelen értékét. Fedezzük fel újra Szatmárt, lássuk meg, milyen nagyszerű és meséljük el másoknak is!

Egy éves indulása óta a Lokálhistóriákon 58 hosszabb-rövidebb cikk jelent meg. Ezek számos témát érintettek a honfoglalás korától szinte a jelen korig: történelmi események hatása Szatmárra, épületek, utcák, emberek... Több téma most először kapott publicitást, a blog által tudhatnak róla az olvasók. És sok történet van még előkészítésben, amely arra vár, hogy napvilágot láthasson. A legfontosabb azonban: a Lokálhistóriák nem akar kisajátítani témákat, nem fejez be témákat. A megjelent cikkek sem befejezettek, hanem a mindig új információk alapján módosulnak, fejlődnek, változnak. Hibás források mindig akadnak, így a cikkekben hibák is lehetnek, vannak. De amikor új, hiteles forráshoz jutok, javítom (bárki hibát talál, kérem szóljon). A Lokálhistóriák így inkább témákat szeretne felvetni, a közbeszédbe visszahelyezni. Ha most nem tesszük ezt meg, később már lehet, hogy késő lesz, hiszen már nem lesz, aki régen is élt, és emlékezne, hogyan volt valójában. 

Az évforduló mindig alkalom a számvetésre is, ezért most lássuk, melyek voltak az indulástól máig a legolvasottabb bejegyzések? Az első tíz legolvasottabb a blogon: 1. Pár év alatt megépítették az Újközpontot; 2. Volt egyszer egy (nagy) kisvasút; 3. A szatmári hidak története; 4. A Csizmadia-szín a színház, a tánc és a háború között; 5. Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei; 6. Ceaușescu utolsó látogatása Szatmárban; 7. A hajózható Szamos, Széchenyi István törekvései Szatmáron; 8. Szatmárnémeti rejtélyes téglái; 9. Amikor megnyitották a Sugárutat; 10. Ulmi skatulyákon evezve jöttek a svábok.

Az elektronikus és a nyomtatott média is átvett a blogon megjelent írásokból. Az első a Szatmár.ro volt, amely 2019. augusztus 27-én közölte az olvasottsági listán is első, újközpontról szóló írást. A Szamos több írást is közölt, így először a 2019. decemberi számában „A hajózható Szamos, Széchenyi István törekvései Szatmáron” című írást. Ezt követte 2020. januárjában „A szatmári hidak története”, februárban és márciusban az „Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei”, áprilisban „A „szatmári pápa” és Mátyás király, valamint Dózsa György” című írás. A „Tessék kérem” februárban hozta nyomtatásban a „Szatmári lóversenyek” című cikket. Tudtommal ennyi, de ha valamit kihagytam volna, kérem jelezni. Minden megjelenésnek örülök és továbbra is készségesen rendelkezésre bocsájtom a cikkeket, amelyeket a forrás megjelölésével, egyeztetést követően lehet közölni elektronikus felületeken és nyomtatott újságokban.

Köszönöm az olvasók érdeklődését, a látogatásokat, a Facebook-os megosztásokat, a népszerűsítést, még inkább a véleményeket, kritikákat, a fényképes vagy információbeli hozzájárulást a munkámhoz!

Végül egybegyűjtöttem az eddig megjelent írások témáit. Ha valamelyik érdekesnek tűnik, rá klikkelve lehet elolvasni, amit vele kapcsolatban találtam.

Spanyolnátha, Régi újság, Szatmári gyárak, Szatmári ipar, "A szatmári pápa", Mátyás király, Bakócz Tamás és Dózsa György, Szatmári lóversenyek, Berenczei Kováts család, A szatmári filharmonikusok, A Filharmónia, Püspöki Konviktus, A Kölcsey Ferenc Líceum épülete, Csizmadia-szín, Kazinczy utca, Iparos otthon, Atlaszos ház, Láncos templom, "Macskaköves utca", Doamna Stanca Líceum épülete, A Kölcsey Ferenc Líceum története, A Református Gimnázium története, A Zárda és a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek, December 1, Október 25, Szatmárnémeti bombázása, Második világháború Szatmáron, Szovjet bevonulás, A fotográfia aranykora Szatmárnémetiben, A szatmárnémeti hidak története, A szatmárnémeti vasútállomások, Vasútvonalak, Szentvér állomás, A tűzoltótorony, Meszlényi Gyula püspök, A városi bérpalota, A Fehér ház, Az első filmvetítés Szatmáron, A Pannónia szálló, Dacia hotel, A régi, lebontott Városháza, A Tornyos-ház, Utcatörténetek, Szatmárnémeti magyar utcanevei, A Hám János utca, Az Ormos ház, A villanyóra, A Viktória szálló, Az 1848-49-es forradalom, Gonzeczky János, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor Szatmáron, Jókai Mór Szatmáron, Ady Endre Szatmáron, Krúdy Gyula Szatmáron, Papp Aurél, Szatmári festőművészek, Mohy Sándor, Tóth Gyula, Litteczky Endre, Góth Móricz, Nagy Oszkár, Ziffer Sándor, Tatz Kálmán és László, Olajos Béla, Erdős Imre Pál, 1989: Forradalom Szatmáron, Közigazgatási palota, Nicolae Porumbescu, Le Corbusier, Gottfried Böhm, Cezar Lăzărescu, Constantin Săvescu, Modern monumentalitás, Újközpont, Közigazgatási palota, Nicolae Ceauşescu utolsó látogatása Szatmárban, Aurora szálló, Berenczei Kovátsok háza, Divatház, "Kerekmoda", Tivoli, Sugárút, Boros-Markovits-féle ház, A szatmárnémeti villamosról, A szatmári Zsuzsi vasút, Keskeny nyomtávú vonat a városban, A hajózható Szamos, Széchenyi István Szatmáron, Strandok a Szamoson, Só szállítása a Szamoson, A Gőzfürdő, Kiss Gedeon, Kossuth-kert, A Kioszk a Kossuth-kertben, A szatmári kereskedők, Fógel Károly boltja, Wallon Henrik boltja, Bölönyi László mészáros, Hertz István boltja, A szatmári örmények, Antal Dániel, A Kálvária templom története, A doboló domb, Zsinagógák Szatmáron, A szatmári zsidóság, Szatmári haszidok, A gettó Szatmárnémetiben, Joel Teitelbaum, Szatmárnémeti rejtélyes téglái, A szatmári svábok története, Egykor volt szobrok, A 15-ös huszáremlékmű, Hungária szobra Szatmárnémetiben, Szent Imre szobra Szatmárnémetiben, Kölcsey Ferenc szobra Szatmárnémetiben, A szatmári svábok deportálása, A Királyi Katolikus Főgimnázium, A Mihai Eminescu Líceum épülete, Katolikus iskolák Szatmárnémetiben a századfordulón, Mit tanítottak 110 éve Szatmárnémetiben? Okosabbak vagyunk ma?, Szatmáriak az első világháborúban, Az első világháború, Szatmári első világháborús hősök, Első világháborús történetek, Szatmárnémeti lobogója, Szatmárnémeti címere, A szatmári színjátszás kezdetei, A régi színház épülete, A Székesegyház, a szatmáriak "nagytemploma", Képzeld el a jövőt... 1902-ben, Milyen volt a századforduló embere?, Hol üdült egykor a szatmári ember?, Üdülőhelyek a századfordulós Szatmárban, II. Rákóczi Ferenc Szatmárban, A szatmári béke, A Rákóczi-szabadságharc, Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi vadászatai Szatmárban, Pestis Szatmáron, Földrengések Szatmáron, Tűzvészek Szatmáron, Árvizek Szatmáron, Az 1970-es árvíz, Éhinségek Szatmárban, Szatmári legendák, Az Ecsedi-láp, A Szamos szabályozása, Középkori emlékek Szatmárban, Az erdődi várkastély, A nagykárolyi Károlyi-kastély, A báró Károlyi család, Az aranyosmeggyesi Lónyai kastély, Középkori templomok Szatmárban, Kastélyok, kúriák Szatmárban, A püspökök hatása Szatmárnémetire, Szatmár nemzetiségi változásai a honfoglalástól napjainkig, Hol állt egykor a szatmári vár?, Kik éltek itt a kökorszakban, a bronzkorban...?, Kelták jártak itt. És hunok is.