Lokálhistóriák

2016. április 4-én, lassan öt éve vették le a Vécsey-ház homlokzatáról azt a táblát, amely a város 1000 éves létezését volt hivatott hirdetni. Csakhogy Szatmárnémeti nem ezer éves. Azt a táblát 1972 októberében helyezték el, Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára és a Romániai Szocialista Köztársaság elnöke október 3-i látogatására. Miből lehet tudni, hogy ezer éves vagy sem egy település? A válasz: a bizonyítékokból. Nézzük meg talán, mióta élnek itt emberek? Az emberi civilizáció nyomai jóval korábbra mutatnak Szatmár környékén – már a paleolitikumban, az őskorban, a régi kőkorszakban vagy pattintott kőkorszakban élt itt ember. Ez a korszak 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. Szatmárnémetiben, 1972-ben a Hunyadi, ma Corvinilor utcában találtak egy a neolitikumból (Krisztus előtt 6000-3500 évvel) származó kőbaltát, de szintén kőbaltákat találtak az azt követő földtörténeti korból, az eneolitikumból, még több szúró, vágó szerszámot, ékszert a b...

A "vallási háborúk" véres fejezetet jelentenek Szatmár történetében. És nem lehet felelőssé tenni érte kizárólagosan egyik- vagy másik vallás képviselőit. Sok minden kellett hozzá hogy megtörténjen: a politikai, kulturális környezet feszültségei (a mohácsi vészt követő Habsburg-hanyatlás, a budai török hatás), a lappangó ellentétek a javak elosztásával kapcsolatosan, a jobbágyok tudatlanságban és szegénységben tartása, a katolikus egyház merevsége és túlkapásai… A reformáció minden itt élő embert érintett, minden család sorsát alakította. Érdemes és izgalmas visszatekinteni, hogyan érkezett a mohácsi vészt követően Szatmárra az új vallás, hogyan tűntek el szinte „szálig” a katolikusok, majd hogyan jött vissza mégis a katolicizmus, mit jelentett az ellenreformáció (a gályarabsággal is), a református retorzió… A politika, a hatalmi ellentétek alakították tehát a történteket, hiszen a Habsburg-ok katolikusok voltak, az erdélyi fejedelmek többnyire reformátusok és ki-mikor kerít...

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, létezik szatmári konyha, vagyis vannak olyan ételek, ételkülönlegességek, amelyek Szatmárra jellemzőek. No persze Szatmárt sem lehet abszolút pontként azonosítani, hogy mondjuk rábökhetnénk a térképre és felkiálthatnánk: itt van Szatmár és punktum (Szatmár nem csak Szatmárnémeti), hiszen értenünk kell azt az ezer évet is, amely a Magyar Királyság zászlaja alatt, Szatmár vármegyeként fogta egybe azt a területet, amely ma már több részben él (erről írtam a vármegyéről szóló bejegyzésben). Így a szatmári konyha is osztódott kicsit, hiszen van ugye a magyarországi Szatmár, és vagyunk mi, a romániai, partiumi Szatmárban. Mielőtt a receptekbe és a konyhai fortélyokba belemerülnénk, annyit még előrebocsátanék, hogy már egyetemi éveim alatt feltűnt, hogy mi kicsit másként főzünk, mint mások. Már székely ismerőseim rácsodálkoztak, hogy krumplis laskát készítek és azt aludttejjel eszem (szándékosan a szatmári megnevezéseket fogom használn...

A karácsony, a szilveszter évszázadok óta piros betűkkel szerepel a naptárakban. Ezek a napok kiemelkedően fontosak a számunkra, úgy érezzük, nem telhetnek el nyomtalanul. A karácsony meghittséggel, a szilveszter napja pedig szórakozással átitatott - általában. Kíváncsi voltam, vajon a múlt század elején hogyan próbálták emlékezetessé tenni a szatmári emberek a fent említett ünnepeket (amikor ugye még nem a televízió vagy az okostelefon "adta az ünnepet"), ezért a Hungaricana.hu segítségével felütöttem az 1900-eleji újságokat. A felfedezett-talált érdekességekből szemlézek alább. Korcsolyáznak a hótakarta Deák-téren, fénykép a Berenczei-Kováts-ház ablakából. Forrás: Szatmárnémeti Anno Facebook-oldal. A szentmisék és istentiszteletek, vendégeskedések, kántálások, betlehemezések mellett, karácsonykor a szatmári emberek szerettek színházba járni, ezért elmaradhatatlan volt ilyenkor a színházi előadás: Az Uránia az Iparos Otthonban működött        De a színház mellett né...