Lokálhistóriák

Bál- és színházterem működött benne, de itt történt a városban az első filmvetítés (mozgóképes némafilm) is, 1910-ben. Ma már inkább "fehér ház"-ként ismerjük és az idők során bérházzá alakult, régen azonban nyüzsgő élet volt a falai között. De az előde is fontos szereppel bírt a városban. Az 1771-ben épült "Zöldfa vendéglő" volt az első emeletes ház a városban. A Szatmárra érkező vásárosokat vonzotta be egy meleg ételre, egy italra, egy-egy éjszakára szóló itt alvásra. Az állataikat addig az épülethez tartozó istállóban tarthatták - sőt, csűr is tartozott a vendéglőhöz. Hiszen a mai régi főtér az 1800-as, 1900-as évek fordulóján még (mindig) piactér volt és abban az időben a piac, a vásár a szükségesek beszerzésén túl a szórakozást, hírgyűjtést is jelentette. Fontos dolog volt a vásárokat látogatni. A Zöldfa vendéglőben ezen túl vándortársulatok is gyakran megfordultak. Az 1848-at megelőző időkben színházi előadásokat is tartottak ott, hisz akkor még nem vo...

Figyelmembe ajánlották a Szatmári Királyi Katolikus Főgimnázium 1893-1894. évi, valamint 1898-1899-évi, illetve az 1942-1943-évi értesítőjét. Roppant érdekesnek találtam ezeket. Nagyszerű képet ad ugyanis például arról, mit és hogyan tanítottak a századfordulón. Vajon ma rendelkezünk olyan tudással, mint akkor egy nyolcadikos? Vizsgáljuk meg közelebbről. De előtte... A Királyi Katolikus Főgimnázium a szatmári jezsuita kollégium utóda. Azt Pázmány Péter alapította 1636. őszén. Szeptember 14-én írta alá az alapító levelet, amelyet III. Ferdinánd 1639. február 22-én megerősített. Az iskola 1939 őszén kezdte meg működését négy alsó osztállyal. Épülete ekkor, a XVII-XVIII. században a Doboló (később Szirmay, ma Eminescu) utcában volt, a jezsuita rendház mellett. 1773-ig, a jezsuita rend feloszlatásáig többnyire megszakítás nélkül működött. Ezt követően az iskolát a pálosok vették át, majd az 1787-1788-as tanévtől a gimnázium nemzeti iskola néven működött tovább, elemi iskolaként. A ...