Lokálhistóriák

Meg lehet kockáztatni a kijelentést, miszerint Szatmárnémeti minden idők legfontosabb közművelődési egyesülete volt a Kölcsey Kör (megalakulása éveiben a sajtó „Kölcsey-kör”-ként jegyzi), amelynek az erőfeszítései, eredményei máig hatnak. Megalakulásának dátumáról megoszlanak a vélemények. A Szatmár-Németi című újság 1900. február 27-i számában azt írja, a kör már 1890-től szervezi a márc. 15-i hazafias ünnepélyeket is. „Nem különben a kör rendezi 1890-től évente a márc. 15.-ki hazafias ünnepélyeket is.” A Wikipedia ezzel szemben 1892-t jelöli meg az indulás dátumaként (3). Én most maradok az említett újságnál, amely leírja: irodalmi-, társadalmi- és múzeumi szakosztállyal indult az egyesület. Rögtön ez utóbbit kiemelve, megalakulásakor a kör múzeuma Köcsey Ferenc relikviáinak, illetve a város és a megye fontos történeti tárgyi emlékeinek egybegyűjtését tűzte ki célul, de a múzeumi anyag olyan szépen gyarapodott, hogy előbb a Református Gimnázium négy termét foglalta el, majd az impéri...

A többség-kisebbség közötti viták általánosak a világtörténelemben és a helytörténetben is. A más közösségek bejövetele, a beolvadni nem akaró közösségek és a többség közötti egyet nem értés az ezeréves Magyarországon is jelen volt, különösképp, hogy igen sokszínű nemzetiségi együttélést kellett kezelnie a törvényhozásnak. A XX. század elejére a nemzeti emancipáció fellángolt egész Európában, így Magyarországon, és így Szatmárban is új törésvonalak jelentek meg, új feszültségek, amelyek az első világégésig csak erősödtek. Nem feltétlenül természetes módon mentek végbe ezek a folyamatok, ma már mind több történész egyetért abban, hogy a világhatalmak ezeket a feszültségeket használták az első világháború kirobbantásához, céljaik eléréséhez. Egy szubjektív véleményt engedjenek meg a kedves olvasók így az elején: a történelemkönyvek lapjait olvasva és a jelenben értelmezve úgy tűnik, mindig ott rontjuk el, ahol felülünk a hangulatkeltésnek, engedünk az indulatoknak, nem vagyunk képesek m...